Bekötött szemmel is az utánzás mesterei a delfinek

A floridai delfinkutató központ azért tanulmányozza ezeket az állatokat, mert annak ellenére, hogy távol állnak az embertől, hasonló kognitív képességekkel rendelkeznek, így magunkról is tanulhatunk tőlük.

Az utánzás képessége az állatvilágban ritkább, mint gondolnánk. A főemlősöknél olykor előfordul, de tökélyre csak az ember és a delfinek fejlesztették. Tanner, a hétéves palackorrú delfin a központban élő társaihoz hasonlóan egy sor mutatványt, trükköt ismer, például alámerül, és buborékot fúj, visszahoz egy tárgyat, utánozza a sirály hangját, vagy kezet ráz az uszonyával. A kísérletben a kutatók egy ismert jellel arra kérték Tannert, hogy utánozzon egy másik delfint, majd puha gumi szemfedőkkel takarták el a szemeit.

Ezután a társát kézjelekkel utasították egy trükk elvégzésére, Tanner pedig másodperceken belül utánozta a másik delfint. 31 különböző viselkedésre tesztelték 11 héten át, hol szemfedővel, hol anélkül. Betakart szemmel 75 százalékos pontossággal utánozta a hangokat, 41 százalékos pontossággal a mozgásokat, és 50 százalékos pontossággal a kombinált (hangos-mozgásos) feladatokat - írják a kutatók az International Journal of Comparative Psychology című szaklapban.

A kutatók nem biztosak abban, hogy Tanner hang alapján, vagy echolokációval volt-e képes utánozni társát. Utóbbinál a visszhangok visszatérési idejéből számítják ki a delfinek és a denevérek, milyen messze van egy tárgy. Mindkét esetben megoldotta a problémát, az utánzás ilyen rugalmasságát pedig egyetlen más állatnál nem észlelték még.

Tanner fogságban született, de vadon élő fajtársai is utánozzák egymást. Amikor a hímek szinkronban teszik a szépet a nőstényeknek, egyikőjük a vezér, a másik pedig lemásolja viselkedését. A floridai kutatók további kísérletekkel szeretnék kideríteni, hogy a delfinek képesek-e bekötött szemmel új trükköket tanulni. Remélik, hogy ha bemutatják, mennyire intelligens állatról van szó, az embereket jobban ösztönzik majd a delfinek védelmére.