Tönkretette a japán cunami a chilei kagylótenyésztőket

"Nem gondolom, hogy ezután is folytatom, túl nagy a veszteség. Minden fajtájuk megélt itt, ami csak szem-szájnak ingere volt, és most nézze csak, mi maradt belőlük!" - Patricio, az egyik tenyésztő a fejét csóválja, ahogy rámutat a maroknyi kagylóra, amelyet a Santiagótól 450 kilométerre északra fekvő Tongoy-öbölből, a saját telepéről hozott partra.

Akárcsak a chilei tengerpart egészét, ezt az ötezer lakosú községet is riadóztatták március 11-én, a japán katasztrófa nyomán. És akárcsak a másutt, a riadót 24 óra múlva lefújták, miután a földrengés okozta hullámok hivatalos közlés szerint nem okoztak számottevő kárt, és elvonultak.

Csakhogy a hullám ereje a 17 ezer kilométeres út után is óriási maradt. A Tongoy-öböl mélyén elmozdította a csaknem egytonnás betontömböket, amelyekhez a kagylók tenyésztésére szolgáló hálókat és rácsokat erősítették a kétéves ciklus idejére - ennyi idő kell ahhoz, hogy ezek a puhatestűek elérjék teljes érettségüket.

"El sem tudtuk képzelni, hogy ilyen kár lehetséges. Azt hittük, hogy a hullám elveszti erejét, amíg ideér, egy kis fodrozódás marad belőle csupán" - mesélte Eduardo Briones, egy másik tenyésztő. Ez azonban nem egy kis hullámnak bizonyult, hanem tengeralatti áramlatnak, amely mindent felforgatott, összegubancolta a hálókat, és a tenger fenekére sodorta a kagylókat.

A hatóságok még nem mérték fel a Tongoy-öböl kárát, de a helyi sajtó szerint annak összege 4,4 millió eurónak (csaknem 1,2 milliárd forint) felelhet meg. A tenyésztők azt mondják, hogy a kagylók 50-100 százaléka elpusztult. A Tongoy-öböl a Szent Jakab-kagyló egyik vezető tenyésztőjének számító Chilében ennek az ágazatnak legfőbb központja volt. A múlt század 80-as éveitől a település halászai fokozatosan átálltak a kagylók mesterséges tenyésztésére és a növekvő kereslet hatására felhagytak a kiszámíthatatlanabb és veszélyesebb hagyományos halászattal.

Az ágazat fénykorának számító 2006-os évben a kagyló kilója 10 eurónak megfelelő összeget hozott a tongoyi tenyésztőknek, de azóta a perui konkurencia miatt ez a felére csökkent. A kedvezőbb természeti feltételekkel rendelkező és alacsonyabb bérszintű szomszéd ország vált az olyan ínyenc európai piacok fő fésűkagyló-szállítójává, mint Franciaország és Spanyolország. A Tongoy-öböl 2006-ban még 11 cég foglalkozott ka Szent Jakab-kagyló tenyésztésével, 2010-re hét maradt csak talpon, tavaly a peruiak miatt további kettőnek be kellett zárnia, így újabb 700 alkalmazott vesztette el munkáját. A talpon maradt öt vállalkozás főleg az időközben folyamatosan növekvő chilei keresletet elégítette ki.

A telepek pusztulása után erre már nem lesz mód. A helyiek nem látnak más megoldást, mint a halászatra való visszatérést. Senki sem számíthatott arra, hogy amúgy is nehéz helyzetbe került kagylótelepeikre olyan hullám mér végzetes csapást, amely az óceán túlsó partjáról, 17 ezer kilométer távolságból érkezik.