Robotjogok, űrlift, Hold-bázis
További Tudomány cikkek
- Használható fegyver-e a kínai Halálcsillag?
- Megőrülhetett a Balti-tenger magányos delfinje?
- Vészhelyzeti csúcstalálkozót hívtak össze a kutatók, katasztrofális tengerszint-emelkedésre figyelmeztetnek
- Kiderült, az állva végzett irodai munka semmivel sem egészségesebb, mint ha ülve dolgozunk
- Horror vagy médiahack az első fejátültetés?
A Magyarországon is járt világhírű jövőkutató, Ian Pearson által vezetett csoport elsősorban azt vizsgálja, hogyan alakítja át életünket a technológiai fejlődés. Legutóbbi tanulmányukban a 2050-es évekig, a realitástól a fantázia felé haladva vázolták fel a jövőt.
Pearson úgy ítéli meg, hogy korábbi prognózisainak mindössze tizenöt százaléka bizonyult tévesnek. Az előrejelzés gyakran sokkal könnyebb, mint hinnénk: "például, ha valaki rengeteg pénzt fektet egy speciális fejlesztésbe, és semmiféle egyértelmű akadály nem tornyosul a siker előtt, komoly esélye van arra, hogy megvalósítsa elképzeléseit. Figyelembe véve a külső - politikai, gazdasági és társadalmi - tényezőket, pontosabban eldönthetjük, mely termékek sikere valószínűsíthető." Olyan, mint amikor ködben vezetünk autót. Nem látjuk tisztán, mi van előttünk, néha félreértelmezünk egy-egy távoli formát, viszont mégis majdnem mindenki kinéz az ablakon. Mert a homályos képek sokkal több információt tartalmaznak, mint a semmi.
A közeljövő
A prognózis szerint az ember-gép kommunikációban egyre fontosabb szerep jut az érzelmeknek. A játékok, például a robotkutyák (Aibo, stb.) változatos emocionális skálán reagálnak a gazda megnyilvánulásaira: dühösek, megijednek, elszomorodnak, örülnek, hangot adnak nemtetszésüknek, és így tovább. Az évtized végéig komoly előrelépés várható.
Az elektronikus formában írt, a gyógyszerésznek közvetlenül elküldhető orvosi receptek szintén teret hódítanak 2010-ig.
2008 és 2012 között terjednek el a genetikailag módosított, gyógyszereket és extravitaminokat tartalmazó gyümölcsök, illetve az intelligens, testhőmérsékletünket, pulzusunkat, stb. mérő ruhák (Okos ruhákban, egészségesen).
A következő évtized első felében tűnnek fel a teljesen automatizált, műholdas navigációt és szenzorokat használó önvezérlő (és vezető) autók. A mikrohullámú sütők élelmiszer-csomagokba rejtett chipekről olvassák le a szükséges információt, majd az utasításoknak megfelelően melegítik fel az ételt. Ne essünk kétségbe, ha esetleg beletörne a fogunk: a génterápia segítségével néhány sejtből teljesen újak nőnek ki a rosszak, vagy hibásak helyén. A módszert sikeresen tesztelték laboratóriumi egereken.
A gépi jogok és a bűnözés
2013-2017: megvalósul az aktív - helymeghatározó rendszerekkel, MI-vel, digitális buborék technológiával összekötött - "a hölgy megjelenését az aktuális helyzetnek megfelelően folyamatosan változtató" smink. Robotok helyettesítik a vakvezető kutyákat (Áruházi robot). Elsősorban a vásárlásban és a tájékozódásban segítik a látáskárosultakat.
Az egyre "intelligensebb" robotok létrehozásához mind több organikus anyagot használnak, ami azt eredményezi, hogy a tízes évek második felében felerősödnek a gépi jogokat követelő hangok (Felperes és alperes számítógépek). A számítógépes szimuláció pedig eléri azt a szintet, hogy a néző beléphet a monitoron pergő filmbe, s aktív szereplővé válhat. Csökken a bűnesetek száma: érzelmeket kontrolláló eszközök által közvetlenül az agyba juttatott elektromos impulzusokkal minimumra redukálhatók a gyilkos ösztönök.
A húszas évekre valósul meg az elektronikus fordítás: a computerek bármely nyelvről bármely más nyelvre ültetnek át szövegeket, miközben otthonunkban holografikus televízión nézzük a híreket, s a ma még ugyancsak kísérleti fázisban lévő 3D-s printereken nyomtatunk.
Irány a világűr!
A későbbiekre - a 2031 és 2035 közötti időszakra jósolt, a futurológiákból kimaradhatatlan emberrel azonos, vagy magasabb szintű intelligenciával rendelkező computer kivételével - főként űrkalandjainkkal kapcsolatban prognosztizálnak. Biosztázisban (végig aludva) akár évtizedekig utazhatunk, testünket vitaminadagoló és egyéb létfenntartó gépekhez kötik, ráadásul nem is öregszünk közben. A tanulmány szerzői nem állítják, hogy bekövetkezik, viszont adott lesz a technológia. Akárcsak (valamikor 2036 és 2040 között) a bolygónkat műholdakkal összekapcsoló űrliftek. A negyvenes években további utazások bázisául szolgáló kisvárost építünk a Holdon. Ám addigra már a Marson is képesek leszünk az önfenntartásra, miközben az anyabolygó nemzetközi tudóskollektívája kivitelezi a Nap szívében lejátszódó nukleáris reakciókat (a nukleáris fúziót).
A BT jövőkutatói 2051 utánra várják az agy - szintén futurológiai "slágertémának" számító - computerre történő letöltését, azaz a digitális halhatatlanságot. Merész dátum, hiszen korábban minimum 2100-ra prognosztizálták.