Őskövület és jetirák él a mélyben

A CoML hat éve dolgozik azon, hogy katalógusba rendezze bolygónk óceánjainak és tengereinek fajait. Az adatgyűjtés várhatóan 2008-ban ér véget, a tengeri "népszámlálás" jegyzéke és elemzése pedig 2010-re készül el. Addig is vannak már részeredmények - 2006-ban például az derült ki, hogy a mélyben nagyobb az élet, mint azt a tudósok gondolták.

A nagy kékség

Ron O'Dor, a szervezet vezető tudósa a New Scientistnek elmondta, hogy idén 80 ország 2000 kutatója dolgozott a projekten, 20 expedíció során. A szakemberek több mint 500 új fajt fedeztek fel, és a legmostohább környezetben is élőlényeket figyeltek meg. "Elképesztően sokszínűek az óceánok, minden képzeletünket felülmúlta, amit találtunk" - fogalmazott O'Dor a jelentést kommentálva.

Mivel az utóbbi évtizedekben már a környezetvédelmi problémák között emlegetett túlzott halászat igencsak ritkítja a partok menti vizek élővilágát, és felborítja a korallzátonyok ökológiai egyensúlyát, a tudósok arra számítottak, hogy mélyebb régiókban sem találnak nagy nyüzsgést. Úgy tűnik azonban, hogy az emberi környezetszennyezés egyelőre nem érzékelteti hatását az óceánok mélyén.

Élet a végeken

Egyik expedíciójukon a kutatók kamerát eresztettek 700 méterrel az Antarktisz jege alá. A tudósok kihalt tengerre számítottak azon a vidéken, a kamera mégis rengeteg élőlényt figyelt meg - medúzákat, páncélostestűeket és halakat is. Az állatok több mint fele a szakemberek által még nem ismert fajhoz tartozott.

O'Dor kiemelt egy másik különleges felfedezést is, amire az óceán egy olyan részén bukkantak, ahol víz alatti vulkanikus tevékenység van, és a láva közvetlenül a jéghideg vízbe ömlik. A 400 Celsius fokos folyékony kőzet másodpercek alatt hűl le 2 Celsius fokra. A tudósok számára meglepetés volt, hogy még ilyen szélsőséges körülmények között is találtak apró rákokat és egyéb kisebb életformákat.

A 2006-os évhez fűződik egy rekord is: New Jersey partjaitól nem messze hanglokátoros felvételeket készítettek egy óriási halrajról. A nagyjából Manhattan sziget méretű rajban 20 millió hal úszott, elnyerve a valaha észlelt legnagyobb halraj címét.

A jelentés a különlegességek között említi még a "Jurassic rákként" emlegetett Neoglyphea neocaledonica-t is. Erről az Új-Kaledónia mellett kifogott rákfajról azt hitték, hogy 50 millió éve kihalt. A tudományos szenzációk sorát még olyan állatok gyarapítják, mint a legforróbb vizekben élő ismert élőlény, a Pompeii-féreg, a Sargasso-tenger 5000 méteres mélységeiben élő Phronima rákok, vagy a szőrös lábai miatt csak jetirákként emlegetett Kiwa hirsuta.

A Challenger nyomában

Korábban technikai nehézségek miatt nem volt lehetőség ilyen mértékű átfogó kutatásra, de az óceán állományának felmérését ma már a legújabb technológiák segítik. A több kilométeres mélységben fellépő nagy nyomásnak és az alacsony hőmérsékletnek ellenálló, távirányítású robotok és hanglokátorok segítik a tudósok munkáját, valamint olyan automata kamerák, amelyek fél évig folyamatosan fotóznak az óceán fenekén.

A 2000-ben alapított Census of Marine Life küldetése O'Dor professzor szerint olyan jelentőségű, mint a 1870-es Challenger expedíció, amely az első átfogó tengerbiológiai vizsgálatnak tekinthető. O'Dor hangsúlyozta még, hogy bár az óceánok mélye szemmel láthatóan jó egészségnek örvendnek, a part menti vizeket érzékenyen érinti a túlzott halászat, a szennyezés és a klímaváltozások, és az érintett kormányoknak sürgős lépéseket kellene tenniük az élővilág megmentéséért.