Csernobil-konferencia az Akadémián

További Tudomány cikkek

Kapcsolódók (1)

Atomerőmű-mentes Csernobil

Bill Clinton amerikai elnök biztonságban akarja tudni a világot, mielőtt második elnöki mandátuma végéhez érne. Így miután megkötötte rakétaegyezményét a frissen beiktatott Vlagyimir Putyin orosz államfővel, Ukrajna felé zavarta az Air Force One repülőjét, hogy kemény dollármilliókkal támogassa a csernobili atomreaktor decemberi végleges bezárását.

A Magyar Tudományos Akadémián "15 éve történt a Csernobili Atomerőmű balesete" címmel március 20-22 között tudományos ülésszakot tartottak. A neves szakemberek által tartott előadássorozat elsősorban a baleset következményeit taglalta.

A megnyitóbeszéd után Dr. Aszódi Attila előadásában röviden vázolta a baleset okait, illetve rámutatott a csernobili reaktor hibás konstrukciójára. A Csernobilban épített és használt grafit moderátoros nyomott csöves reaktorblokkokat a későbbiekben nem is építettek a nyilvánvaló konstrukciós hibák miatt. A balesethez azonban nem csak a hibák, hanem egy rosszul megtervezett kísérlet, és folyamatos emberi hanyagság vezettek.

A balesethez nem csak a hibák, hanem egy rosszul megtervezett kísérlet, és folyamatos emberi hanyagság vezettek

Az első napon két további előadást is meghallgathattak az érdeklődők. Dr. Zombori Péter az országot ért sugárszennyezésről tartott előadásából kiderült, hogy a baleset során a légkörbe került mintegy 8 tonnányi hulladék hogyan befolyásolta a hazai viszonyokat. Pesszimista számítások szerint hazánkban 1 mSv (Sv: sievert, a sugárdózis egysége 1 Joule/kg) többlet sugárterhelés éri a lakosságot, aminek felét az első évben szenvedtük el. A balesetet követő 70 évben körülbelül 0,5 mSv többlet háttérsugárzás éri Magyarországot, ami az éves mennyiség (2,5 mSv) 20 százaléka.

Dr. Gundy Sarolta a sugárzások egészségkárosító hatásairól tartott előadásában a magyarországi rákstatisztikákra utalva elmondta: hazánk "világelső" a rákos megbetegedések okozta halálesetek terén. Ennek ellenére a csernobili katasztrófa nem okozott változást a hazai statisztikákban. A sugárszennyezés hatására nem várható a daganatos megbetegedések számában vagy veleszületett rendellenességek gyakoriságában növekedés. Tévhit tehát, hogy a Magyarországon előforduló daganatos megbetegedésekért Csernobil a felelős.

Habár a baleset megterhelte a környezetet, és nyilvánvalóan kimutatható hatásai vannak, ezek mégsem annyira szörnyűek, mint azt először hitték

A második nap előadói a baleset hatásairól számoltak be. Dr. Tarján Sándor elmondta, hogy az élelmiszerekben kimutatható radioizotópok mérésével egyértelműen követni lehetett a baleset hatásait. A talajba, majd a táplálékláncba kerülő szennyező anyagok megjelentek az élelmiszerekben. A balesetet követő hetekben, hónapokban a jód-131 izotóp dózisa volt meghatározó. A cézium izotópok még évekig jelen voltak az élelmiszerekben, körülbelül 300 mikorsievert többlet dózisterhelést okozva. A balesetet követő ötödik évre minden élelmiszer sugárzóanyag-koncentrációja elérte a megelőző állapotra jellemző szintet.

Az MTA ma zárult ülésszakán számos további előadással igyekezett beszámolni a magyarországi helyzetről. Az előadásokkal szerettek volna rávilágítani, hogy habár a baleset megterhelte a környezetet, és nyilvánvalóan kimutatható hatásai vannak, ezek mégsem annyira szörnyűek, mint azt először hitték, és mit az a sajtó olykor téves és szenzációhajhász tudósításaiból tudni lehetett. Az ülésszakról, és az előadásokról részleteket az esemény honlapján a http://www.reak.bme.hu/csernobil címen lehet megtudni.