A genetikus szerint a csimpánz is ember

A detroiti Wayne állami egyetemen végzett vizsgálatban bebizonyosodott, hogy a csimpánzok és az emberek DNS-e 99,4 százalékban megegyezik, így a csimpánzt is az emberfélék családjába (Hominidae) kellene sorolni a főemlősök rendjén, majmok alrendjén és az emberszerűek osztagán belül, magyarázta a New Scientistnek Morris Goodman, a kutatást végző genetikus.

A csimpánzt hagyományosan a gorillával, orángutánnal, gibbonnal együtt az emberszabású majmok (Pongidae) családjába szokás sorolni. Az emberfélék családjában jelenleg csak egyetlen faj, a Homo sapiens található, de a paleoantropológusok a Homo faj mellett ide tartozónak vélik a kihalt Australopithecust és Ardipithecust is.

Majdnem száz

Morris Goodman

Nem ez az első eset, hogy felmerül a rendszertani átsorolás kérdése, 1991-ben Jared Diamond pszichológus és ökológus az embert egyenesen a "harmadik csimpánznak" nevezte. A genetikai összehasonlítások azonban eddig sorra eltérő eredményeket hoztak a használt módszertől függően.

Goodman az emberek, a csimpánzok, a gorillák, az orángutánok, a cerkófmajom-alakúak és a gerezaalakúak közé tartozó hat faj 97 megegyező génjének korábban publikált szekvenciáit hasonlította össze. Csak a létfontosságú feladatokat ellátó bázispárokat vette figyelembe, tehát azokat, melyeket nem lehet megváltoztatni úgy, hogy az általuk kódolt fehérje ne változna.

Ezzel az eljárással a kutató 99,4 százalékos egyezést mutatott ki az emberek és a csimpánzok genotípusa között. A megfelelés természetesen nem volt ilyen nagy, ha figyelembe vette a fehérjét nem kódoló bázispárokat is, ekkor 98,4 százalék volt az azonosság, és ugyanez volt a helyzet a nem kódoló DNS esetében is. Goodman úgy gondolja, hogy az eltérések azért lehetnek nagyobbak a nem kódoló DNS-szakaszok esetében, mert ezek nem töltenek be fontos funkciót biológiailag.

Rettentő hosszú idő

A kutató a Proceedings of the National Academy of Sciences című lapban ismertette eredményeit. Ezek alapján Goodman nem csak a mai embert és a kihalt fajokat sorolná a hominidák közé, de a közönséges csimpánzt (Pan troglodytes) és a bonobót (Pan paniscus) is.

Az egyezés jóval nagyobb, mint a kaliforniai műszaki egyetem 2002-es vizsgálatában, akkor Roy Britten csupán 95 százalékos azonosságot mutatott ki. Goodman nem vitatja ezeket az eredményeket, de rámutatott, hogy Britten számos irreleváns eltérést is figyelembe vett, a DNS 98 százaléka ugyanis nem fehérjét kódol, így a vizsgálat szempontjából lényegtelen.

Az apró eltérés a genotípusban arra arra utal, hogy a két faj fejlődése nemrégiben válhatott ketté, mondta Goodman, aki ezt 5-6 millió évvel ezelőttre teszi. Sandy Harcourt, a kaliforniai egyetem antropológusa azonban úgy véli, hogy az emberek és a csimpánzok törzsfejlődése 6-10 millió évvel ezelőtt vált el. "Ez rettentő hosszú idő ahhoz, hogy ugyanabba a családba tartozzanak" - mondta a New Scientistnek. A csimpánz és az ember közeli rokonsága különben a rendszertani besoroláson túl is igen lényeges kérdés, hiszen fontos érv lehet a csimpánzokon való kísérletezés ellen.