Csontkovácsolás

Számos lehetőség áll rendelkezésére, hogy elvesztett csontszövetet pótoljanak

Az egyik bevett módszer, hogy a csontot más csontból pótolják, legtöbbször a medencecsontból vett darabbal, amit porítanak a beültetés előtt. Ennek az eljárásnak nagy hátránya, hogy a páciens akár egy évig is fájlalhatja megcsonkított csontját. Csípőműtétek esetén általában a combcsont felső részének darabját fagyasztják, ha esetlegesen még több csontra lesz szükség. A csontbankok működése is felvet néhány problémát, egyrészt a különböző szöveteknek több vizsgálaton is át kell esniük, hogy biztosan ne legyenek fertőzőek, másrészt még így sem biztos, hogy a beteg immunrendszere befogadja azt. Esetenként az orvosok fém betétek beültetése mellett döntenek, amelyek sajnos nem működnek olyan jól, mint a csontok, nem olyan rugalmasak.

A Polyactive, egy alternatív megoldás

A brit tudósok sem szeretnének lemaradni a versenyben, ők egy polimer segítségével növesztik újra a csontokat. A csontban lévő üregeket a Polyactive nevű polimerrel töltik fel, melyet a csontszövet növekedés közben egyszerűen felemészt. Az anyag előnyös tulajdonsága, hogy szakítószilárdsága, és rugalmassága gyakorlatilag az emberi csontéval azonos. Peter Revell, a Royal Free & University Collage Medical School professzora elmondta, hogy a sikeres befecskendezéses kísérletek után pillanatnyilag teljes csontdarabok pótlásával próbálkoznak. A kísérletben egy eltávolított csontdarab háromdimenziós polimerrel való pótlását oldják meg, melyre izomrostok tapadhatnak, majd később teljesen beboríthatja a csont, így az anyag felszívódhat abban, és gyakorlatilag eltűnhet a szervezetből. Ha a kísérletek sikeresek lesznek, egész csontszakaszok pótlása válik lehetővé, amely nagy segítség lehet a gerincsérültek ápolásában, illetve rehabilitációjában.

Az új módszer lényege, hogy a csontból vett szövetmintát a hidroxiapatit nevű ásványba oltják, amely az emberi csont egyik természetes alkotóeleme, és melyet először 1985-ben nyertek ki korallokból, és használtak implantátumként. Ehhez némi növekedésserkentőt is adnak, és négy-hat héten belül a sejtek a hidroxiapatittal egyesülve új csontszövetet hoznak létre. Ezt a szövetet ezek után a betegbe lehet ültetni.

A holland IsoTis cég kutatócsoportjának már sikerült ezzel a technikával pótolni egy nyúl csontjának két centiméteres szakaszát, jelen esetben pedig egy kecske combcsontjának öt centiméteres darabját igyekeznek pótolni. Sőt már emberi csontszövetet is sikerült ilyen módon létrehozni. A technológia leghasznosabb felhasználási módja az lehet, hogy a hibásan beültetett, vagy a csontokat roncsoló fémbetéteket kicserélhessék.

Joost de Brujin a kutatócsoport vezetője nyilatkozatában elmondta, hogy az általuk kifejlesztett eljárás gyógyír lehet sok bajra, de még nem tökéletes. A hidroxiapatit, habár szerkezete és összetétele nagyban hasonlít az emberi csontéhoz, nem annyira rugalmas. Ennek kapcsán az IsoTis más európai laboratóriumokkal közreműködve egy új polimerrel kísérletezik, amely már az emberi csont tulajdonságait képes reprodukálni.

Sajnálatos módon az új eljárások elterjedésére még várni kell, hiszen jelenleg kísérleti fázisban vannak. Szerencsére a kísérletek jól haladnak, és bíztatóak az eredmények is, így elképzelhető, hogy a gyógyászatban már öt éven belül felhasználhatják. Jelenleg az foglalkoztatja leginkább a kutatókat, hogy hogyan tudnak véredényeket növeszteni a csontba, pillanatnyilag az egyetlen megoldás a véredények mesterséges beültetése.

Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!