Füvet is ettek a dinoszauruszok
Bár nem a fű volt a dinoszauruszok legfőbb tápláléka, a megkövesedett ürülék vizsgálatából kiderült, a nagytestű állatok több, különböző típusú fűfélét ettek, írja a BBC. A svéd természettudományi múzeum kutatócsoportjának elemzése szerint ugyanakkor a takarónövényzet a korai emlősök számára fontos tápanyagforrást jelentett.
Kövesedett ürülék
Caroline Strömberg kutatásvezető kollégáival egy Indiában kiásott, megkövesedett dinoszauruszszékletben talált fitolitokat, vagyis növényi sejtekben föllelhető mikroszkopikus kovakristályokat elemzett. A kutatócsoport szerint a lelet egy 65-67 millió évvel ezelőtt élő hatalmas, vegetáriánus titanoszaurusz szauporoda széklete.
A dinószékletben talált fitolit (forrás: Sciencenews.com)
"Nehéz megállapítani, hogy a legelés mennyire terjedt el a dinoszauruszok között, de úgy tűnik, hogy az őshüllők össze-vissza ettek" - mondta Strömberg a BBC-nek.
A tanulmány a fű evolúciójával kapcsolatban is új eredményeket hozott. Eddig a fűfélékről a tudósok azt gondolták, hogy a kainozoikumban, a dinoszauruszok kipusztulása után ment végbe a fajtagazdagodás és a földrajzi elterjedés jelentős része. Most azonban kiderült, hogy az ürülék öt különböző fűfajta maradványát tartalmazza. Eszerint a fűfélék már korábban, a késő kréta kor idején átestek az alapvető diverzifikáción.
Védekeztek a füvek
A legtöbb fűféle nagy mennyiségű sziliciumdioxidot tartalmaz, ez teszi elég keménnyé a rágáshoz, és alkalmassá a kérődzésre is. Egyes elméletek szerint ez egyfajta védekezés a növényevő állatok ellen. A védekezőreakció kialakulásáról eddig azt gondolták, hogy a kainozoikumban, a Föld történetének utolsó 65 millió éve alatt alakult ki, válaszként a nagyméretű növényevő emlősök táplálkozási szokásaira. A svéd természettudományi múzeum kutatása szerint azonban már a legelésző dinoszauruszok kialakíthatták a fűfélék sziliciumdioxid-tartalmának fejlődését.