A világ legrégibb megkövesedett hányására bukkantak az angliai Peterborough város közelében. A kövületről minden kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy egy 160 millió évvel ezelőtt élt ichtioszaurusz gyomrából származik, és a víziszörny táplálékául szolgáló kagylóhal emészthetetlen mészvázát tartalmazza. A lelet igazi mérföldkőnek számít a dinoszaurusz-táplálkozástudomány területén.
Peter Doyle, a Greenwich Egyetem professzora a Peterborough-környéki júrakori agyagban találta a különös kövületet, amelyről mikroszkópos tanulmányozás után kiderült, hogy a vízben élő ichtioszaurusz feltételezett táplálékforrásául szolgáló, tintahal-szerű, szilárd mészvázzal rendelkező puhatestűek a dinoszaurusz gyomorsava által kikezdett, összepréselt mészvázait tartalmazza. A tudósoknak már korábban feltűnt, hogy a fellelt ichtioszaurusz-kövületek gyomortartalma erre a puhatestűre utal, ám hiányoznak belőle a mészvázak, korábban azonban nem volt bizonyítékuk arra, hogy a víziszörny hányás útján szabadul meg az emésztőrendszerét fenyegető ballaszttól.
Ehhez hasonlóan táplálkozik néhány ma élő bálnafaj is: egyszerűen kihányják a gyomrukban tisztára mart mészvázakat, amelyek komoly kárt tehetnének a bélrendszerükben, ha arrafelé folytatnák útjukat. Peterborough környékét a júrakorban sekély tenger borította, ahol dúsan tenyésztek az ichtioszaurusz táplálékforrásául szolgáló puhatestűek, míg a hányós őslény maga a plioszauruszok étlapján szerepelt a lokális táplálékláncban. A most fellelt kövület mennyiségét és becsült korát tekintve is világcsúcstartó a fosszilis dinoszauruszhányás-világranglistán.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
