DNS buktatja le a bombakészítőt

Kelly Esslinger, a Michigan Állami Egyetem kutatója és Heather Spillane, a Michigan állami rendőrség bűnözési laboratóriumának munkatársa megpróbálta kiderítették, hogy ellenőrzött körülmények között felrobbantott bombák esetében a törmelékeken is lehet olyan DNS nyomokat találni, amelyek alapján azonosítani lehet a bombával kapcsolatba került embereket.

Árulkodó érintés

A fém és PVC csőbombákat tíz kísérleti alanynak kellett összefogdosnia; minden egyes alkatrészt - a csövet, a fedőket és a gyutacsot - legalább tíz másodpercig kellett a kezükben tartaniuk. Ez után a bombákat steril zacskókba zárták, majd egy hónap elteltével egy-egy alacsony, földdel és sziklával fedett üregben felrobbantották azokat. A vizsgálathoz csak az üregekből gyűjtöttek törmelékeket, hogy elkerüljék a szennyeződést.

A kutatók a törmeléken talált mikroszkopikus szövetmaradványokon olyan érzékeny eljárást alkalmaztak, amely a 2-7 betűs ismétlődéseket tartalmazó rövid DNS-régiókat ismeri fel. Az emberi DNS-ben számos ilyen régió létezik, ahol különböző számú ismétlődés szokott előfordulni. Így néhány régió kombinálásával teljesen egyedi DNS-ujjlenyomat kapható.

A kutatók a húsz bombából négyen találtak elegendő DNS-t a bombagyártók azonosításához. DNS-részleteket öt másik bombán is találtak, de azokon nem elegendőt.

Sikeres azonosítás

Jonathan Whitaker brit törvényszéki szakértő elmondta, hogy már folyamatban lévő ügyekben is alkalmaznak hasonló technikákat a gyanúsítottak azonosításához. Szerinte ezek a végtelenül érzékeny technikák egészen új módon közelítik meg a bűncselekmények helyszíneit, mert pontosabban rekonstruálhatják a történteket.

Esslinger szerint a technika hasznos lett volna egy 2002 májusában megtörtént esetben, amikor egy 21 éves tanuló Illinois államban 18 postaládában helyezett el csőbombát. A fiatalember a bombákat úgy helyezte el, hogy azok a rendőrség térképén egy mosolygós arcot ábrázoljanak.