Különleges a drúzok génkincse

Egy tudományos kutatócsoport Karl Skorecki vezetésével húsz drúz faluban háromszáztizenegy családtól vett génmintákat és kétszáznyolc családnevet követett, és az eredményeik igazolják a drúzok eredetéről élő szájhagyományt. A kutatók a sejtek energiaközpontjának saját örökítőanyagát, a mitokondriális DNS-t vizsgálták, amely gyakorlatilag változatlanul öröklődik az anya és lánya között, és egyfajta betekintést nyújt az egyén múltjába.

A drúz népcsoport létszáma becslések szerint egymillió lehet vagy annál valamivel kevesebb. Skorecki kutatói azt tapasztalták, hogy a drúzok közül igen sokan tartoznak az úgynevezett X haplocsoporthoz, amely a világban ritkának számít, de világszerte különböző csoportoknál észlelhető. Ez összeegyeztethető a jobbára Libanon, Szíria, Izrael és Jordánia hegyvidékein élő drúzokról közismert adatokkal, és egyfajta "pillanatfelvételt ad a modern idők előtti Közel-Kelet genetikai tájképéről" - írják közleményükben a kutatók.

A drúzok tiltják vagy legalábbis helytelenítik a házasságkötést közösségükön kívül álló személyekkel, gyakori a házasság első unokatestvérek között és nem fogadnak be kívülről áttérőket vallásukba, amely az iszlám egyik változata. A drúz vallást 1017-ben alapították és etnikailag különböző csoporthoz tartoztak azok, akik felvették. Skorecki kutatóinak megállapításai alátámasztják ezt.

Genetikailag a drúzokhoz a törökök, az örmények, az irániak és az egyiptomiak állnak közel. Ez a sokféleség lehetőséget nyújt a kutatóknak, hogy tanulmányozzák az eltérő mitokondriális DNS-sel rendelkező személyek hajlamosságát különböző betegségekre. "Meg lehet vizsgálni 150 féle mitokondriális DNS-t egy hasonló környezetben élő csoporton belül, és ki lehet deríteni az eltérésekből következő különleges adottságokat" - mutatott rá egy nyilatkozatban Skorecki.

Mivel különböző származási vonalakról van szó, a genetikai betegségek klánok és falvak szerint másképpen nyilvánulhatnak meg - jelentette ki a kutatás vezetője.