Jön az aggyal irányított egér

Matthew Nagle 2001-ben nyakától lefelé megbénult és tolószékbe kényszerült, miután megkéselték. Három évvel később, huszonöt évesen jelentkezett a massachusettsi tudósoknál kísérleti alanynak, így elsőként próbálhatta ki a forradalmian újszerű agyi érzékelőket. A férfinak szerencséje volt, mert a mozgásért felelős agyterülete továbbra is aktívan működött, és a tudósok pontosan ott helyezték el a szenzorukat. Egy apró szilíciumcsipet, amelyen száz elektróda van, és a sejtek aktivitását közvetíti egy számítógép felé.

Bedrótozták

A számítógépen egy szoftver az agyi jeleket parancsokká alakította át, így Nagle mozgatni tudott egy egérkurzort, külső segítség nélkül meg tudta nézni az emailjeit, egyszerű számítógépes játékokat játszott. Sőt, gondolatával kinyitott és bezárt egy műkezet, robotkarral tárgyakat fogott meg, és irányítani tudott egy lámpakapcsolót.

Ez már önmagában is elegendő lehet a jövőben ahhoz, hogy a balesetben vagy betegség miatt megbénult emberek újra két lábra állhassanak, a tudósok azonban ennél jóval többet szeretnének elérni.

Izomra gyúrnak

Abban reménykednek, hogy a technológiával egy napon a megbénult végtagok izmait is meg tudják majd mozdítani, azaz nem lesz szükség semmilyen műanyag pótlábra. Sajnos a tudósok nem mindenkinél értek el ilyen sikereket, egy ötvenöt éves páciensnél a szenzorok technikai okokból nem tudták rögzíteni az agyi jeleket. A technika széles körű felhasználása előtt ráadásul még sok kérdést tisztázni kell, többek között a szerkezet tartósságával, a fertőzési kockázatokkal és az adatátviteli módszerekkel kapcsolatban.