Egy csók is kiválthat allergiás reakciót
További Egészség cikkek
- Magyarországon egyelőre nem lesz legális az orvosi marihuána
- Hadat üzennek a spanyolok a homeopátiának
- Akár 20 évvel is képesek késleltetni az orvosok a menopauzát
- Csokoládét vagy kávét kell szagolni, ha le akar szokni a dohányzásról
- Sejtekkel és véredényekkel is rendelkező szívet nyomtattak izraeli tudósok
Az allergiásoknak pihenés közben is résen kell lenniük, ha nem akarják, hogy a nyaralásuk kellemetlen emlékekkel legyen terhes. Az allergia a környezetünkben található különböző, egyébként ártalmatlan anyagokkal szembeni túlérzékenység. A nyár pedig bővelkedik ezekben az allergén anyagokban.
Napallergia, fényérzékenység
Az utóbbi évtizedekben világszerte megnőtt a napallergiások és a fényérzékenyek száma. A jelenséget nem a vámpírrománc-mánia, hanem örökletes hajlam, az egyre erősödő ultraibolya sugárzás, és a mindenhol kiterjedt vegyszerhasználat okozza. A kozmetikumokban (bizonyos parfümökben, szappanokban) vagy gyógyszerekben (egyes antibiotikumokban) található anyagok a napfénnyel reagálva bárki bőrén fototoxikus reakciót válthatnak ki, amely kiütések formájában jelentkezik. Aki azonban genetikailag fényérzékeny, annak már az első napsütéses tavaszi napon viszkető, csalánkiütés-szerű pöttyök jelenhetnek meg a bőrén. Az örökletes fényérzékenység, vagy polimorf fényexantéma a magyarországi lakosság 5-10 százalékát érinti, és többnyire a közepes hullámhosszú ultraibolya sugárzás (UVB) okozza.
A polimorf fénykiütések vörös foltok, ekcéma, vagy akár hólyagok formájában is megjelenhetnek az arcon és a napsugárzásnak kitett más bőrfelületeken. A tünetek enyhülhetnek, ahogy a nyár folyamán a bőr hozzászokik az erősebb napsütéshez, a foltok pedig ősszel kezelés nélkül visszafejlődnek és nyom nélkül gyógyulnak. Aki fényérzékeny, az megvédheti a bőrét a védőréteget képező napkrémek használatával, béta-karotin rendszeres szedésével, vagy a bőr tavasz előtti fokozatos edzésével, például mértéktartó szoláriumozással.
A napallergia, vagy urticaria solaris tünetei hasonlítanak a fényérzékenységére, ám nemcsak a napfénynek kitett bőrön, hanem az eltakart testrészeken is megjelennek, viszont az arcbőrön szinte soha nem fordul elő. A beteg bőrén nem csupán viszkető kiütések, hanem nagyobb, fájdalmas hólyagok és bőr alatti bevérzések is keletkezhetnek. Akár néhány percnyi napsütés is kiválthatja a reakciókat, így a napallergiásoknak biztosan nem a napozásról szól a nyár, és mindig napkrémekkel kell védeniük a bőrüket. A tünetek antihisztaminokkal enyhíthetők, ám a betegség nem gyógyítható.
Bor, sör, meggyötör
A nyár fesztiválszezőn, a sörözést, a borozást, vagy az alkalmi partnervadászatot viszont nem mindenki élvezheti önfeledten. A borkészítéskor használt kén-dioxid az arra érzékenyeknél émelygést, gyomorpanaszokat, és asztmát is okozhat, ám a bor vagy a szőlőlé máshogyan is válthat ki allergiás reakciót. Például egy mustba esett méh mérge által, amely az idősebb borokban lebomlik, ám a fiatalabb italokban elég marad ahhoz, hogy veszélyes legyen a méhméreg-allergiásokra.
A nagy hőségben a hideg sör sem áll természetesen mindenki kezében. A sörben található árpa, búza és komló a lisztérzékenyek ádáz ellenségei. Náluk a gabonákban található fehérjét (glutén/glanidin) bontó enzim genetikailag hiányosan működik, így a felhalmozódott glutén lassan elsorvasztja a bélbolyhokat és tönkreteszi a belek immunitását. A gluténallergiások ezért legfeljebb messziről integetnek a jéghideg söröknek, kivéve, ha fel van tüntetve rajtuk a „gluténmentes” felirat. Ilyen sörökkel egyébként a Corvinus Egyetem Sör- és Szeszipari Tanszékén is kísérleteznek.
A közhiedelemmel ellentétben azonban a lisztérzékenyek is bátran fogyaszthatják a gabonaalapú párlatokat, elsősorban a whiskey-t és a vodkát. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) a honlapján is közzétette, hogy a mezőgazdasági terményekből készült desztillált alkoholos italokban a gyártási folyamat végén nincs kimutatható gluténtartalom, vagy a mennyisége nem éri el a lisztérzékenyekre már veszélyes 20 mg/kg határértéket. Azért a gyatrább minőségű, olcsóbb, whiskey-nek és a vodkának álcázott ízesített szeszekkel így is érdemes vigyázni, mert ezeknél kevésbé ellenőrizhetők a gyártási körülmények. Az alkohol egyébként önmagában is válthat ki allergiát, ha valakinek hiányzik a szervezetéből a hisztamint lebontó enzim Ebben az esetben már kis mennyiségű szeszfogyasztás is kiütéseket, viszketést, orrdugulást, has-és fejfájást, vagy gyors szívdobogást okozhat.
Egy fesztiválon az ellenkező nem is okozhat gyors szívdobogást, az allergia azonban a legromantikusabb pillanatokba is belerondíthat. Ha egy csók után valakinek viszkető kiütések jelennek meg az ajkai körül, vagy légzési nehézségek lépnek fel nála, akkor a csókallergia jelensége áll fenn. Természetesen magára a csókra senki sem allergiás, a valódi ok általában valamilyen ételallergia, és a partner szájában maradt ételnyomok. A jelenség szerencsére ritka, az ételallergiások mindössze 5 százalékánál fordul elő.
Tiltott gyümölcsök
A nyár nemcsak a gyümölcsök, hanem a gyümölcsallergia szezonja is. A gyümölcsallergiát a növényekben található LTP (lipid transfer protein) nevű fehérje okozza, amelyet a bélrendszerbe jutva lebontanak az ottani enzimek, az allergiás reakciók emiatt jelentkeznek többnyire a szájüregben és környékén. A nyelv és az ajkak duzzanatát és viszketését ezért orális allergia szindrómának (OAS) nevezik. Mivel az LTP nagyrészt a gyümölcsök héjában található, az esetek többségében hámozással vagy főzéssel semlegesíthető az allergén. Az egyik legismertebb, allergiát kiváltó gyümölcs az eper, ám számos trópusi, illetve szőrös héjú gyümölcs (például az őszibarack) is allergén lehet.
A gyümölcsallergiásoknál egyébként gyakori jelenség, hogy bizonyos pollenekre is érzékenyek. A keresztallergia lényege az, hogy két allergén helyettesíteni tudja egymást, ha hasonló a molekulaméretük, a szerkezetük, vagy az összetételük. Emiatt ugyanolyan allergiás reakciókat vált ki például a fekete üröm, mint a dinnye, a banán és a kivi, a parlagfű olyat, mint a dinnyék és a banán, és még számos keresztallergiát lehetne felsorolni.
Nyalni csak úgy lehet
Hiába a hőség, nem mindenki támadhatja meg egyből a fagyispultokat. Az ártalmatlannak tűnő jeges nyalánkságok számos veszélyt tartogathatnak az óvatlanabb allergiásoknak. Míg mások direkt a tejjel készült fagylaltra vadásznak, addig ez a laktózérzékenyek rémálma. Náluk hiányzik a tejcukrot a vékonybélben lebontó laktáz enzim, így a tejcukrot a vastagbél baktériumai veszik kezelésbe. A folyamat gázképződéshez, majd haspuffadáshoz és hasgörcsökhöz vezet. Emellett a bontatlan cukormolekulák a vizet is megkötik, ez pedig hasmenést okoz.
A jégkrémek azonban akár halálosak is lehetnek, hiszen nyomokban is tartalmazhatnak csonthéjasmag-maradványokat, földimogyorót, vagy gabonaszármazékot. A fagylaltokat tojással is készíthetik, amely szintén allergén lehet. A tojásallergiát általában a tojásfehérje váltja ki, amely a kiütések mellett hasfájást, ekcémát, asztmás tüneteket, sőt anafilaxiás sokkot is okozhat. A gyümölcsallergiásoknak pedig nyilván a gyümölcsfagyikat érdemes messziről elkerülniük.
Veszélyes vizeken
A vízpart a nyaralások népszerű helyszíne, ahol mindenki gyakrabban fogyaszt halételeket, mint általában. A tenger mellett könnyű elcsábulni egy tál kagylóra, rákra, vagy parton sütött apróhalra. A halallergia azonban könnyen véget vethet a kulináris kicsapongásoknak. A csontos halaknál ezt a parvalbumin nevű fehérje okozza, aki pedig allergiás a csontos halakra, valószínűleg a porcos halakra is az. A tőkehal-allergia a legelterjedtebb, és más állati eredetű ételekhez hasonlóan a halhúsnál is a nyers fogyasztás a legveszélyesebb. A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy halallergia esetén a tengeri héjas és puhatestű állatok, a kagylók, a rákfélék és egyéb tengeri herkentyűk fogyasztása is allergiás panaszokat, gyakran anafilaxiás sokkot okozhat.
A vízparton azonban más veszélyek is leselkednek a gyanútlan allergiásokra. Bár nagyon ritka, a vízallergia pokollá teheti a strandolást. Az aquagenic pruritis vagy a még súlyosabb aquagenic urticaria nevű vízallergiától szenvedők csupán néhány másodpercet érintkezhetnek a víz bármilyen formájával, különben égni és viszketni kezd a bőrük. Az aquagenic urticaria azonban tényleg nagyon ritka, csak harmincvalahány esetet dokumentáltak az egész viágon.
Szénadátha
Akinek nincs extrém allergiája, annak is biztosan ismerős a nyár legnagyobb sztárja, a szénanátha. A nyári náthaként is emlegetett allergiás rinitisz megfázásszerű tünetekkel jár: orrfolyás, tüsszentés, orr- és szemviszketés, orrdugulás, torokkaparás. Ám náthával ellentétben ezt nem vírusok vagy baktériumok okozzák, hanem bizonyos anyagokkal szembeni túlérzékenység. A kialakulásáért leggyakrabban különféle fák, füvek, virágok és gyomok pollenjei, illetve gombaspórák felelősek.
Szerencsére a szénanátha ellen rengeteg antiallergia-gyógyszer és spray kapható, de a haj mindennapi kiöblítése, és a természetes anyagok viselete is segíthet a tünetek enyhítésében, mert ezek nem vonzzák magukhoz a polleneket.