Visszadja a látást a lézeres szem

Európában többéves tesztelés után éppen kereskedelmi forgalomba került az Argus II bionikus szem, ami 60 képpontban adja vissza a látást az időskori vakságban szenvedőknek, amikor bejelentették a következő generáció érkezését. A Nano Retina bionikus szem olcsóbb (115 ezer dollár helyett 60 ezerbe kerül), egyszerűbb a műtét (csupán fél óra az operáció az eddigi néggyel szemben), és sokkal jobb képet is ad. Az emberi tesztek a tervek szerint 2013-ban kezdődnek.

Míg az Argus II-vel a páciensek csak nagyjából érzékelték a formákat, a mozgást, és nagyon lassan tudtak olvasni vele, a Nano Retina 24*24 képpontból álltja össze a képet, ami nagyságrendekkel jobb felbontást jelent. A bionikus szem alapja a retinába ültetett érzékelő, amit 576 elektróda köt össze a szem idegeivel. A mesterséges szem képfeldolgozó processzora 24*24 pixeles felbontásúvá alakítja a bejövő képet, majd az 576 elektróda mindegyike számára olyan elektromos impulzust állít elő, ami az adott képpont fényerejének felel meg. A 24*24 elektromos impulzusból áll össze az agyban a fekete-fehér kép.

A bionikus szem csak akkor tudja visszaadni a látást, ha maga a látóideg, illetve az agy képfeldolgozó központja sértetlen, de a retina különféle betegségei, a súlyos cukorbetegséggel gyakran együtt járó látásvesztés, vagy az idős korban sűrűn előforduló, az szemizmok leépüléséből fakadó vakság esetén segíthet.

A bionikus szem fogyasztása, és az általa kiadott elektromos impulzusok erőssége nagyon alacsony, a szem energiaellátása mégis kényes kérdés, a méretek és az érzékeny környezet miatt. A Nano Retina a problémát külső energiaforrással hidalja át. A bionikus szemhez egy szemüveg tartozik, ami egyrészt egy normál szemüveghez hasonlóan korrigálja a látás élességét szükség szerint, másrészt egy gyenge infravörös lézersugarat küld a szembe, egyenesen a retinához kapcsolt érzékelő apró fotovoltaikus sznzorára. A miniatűr napelem a lézer energiájából fedezi a rendszer 3 milliwattos fogyasztását.

A bionikus szemek kutatói a közeljövőben valószínűleg egyre nagyobb felbontású mesterséges látószervekkel állnak majd elő, hiszen ehhez elég az érzékelő felület finomítása, a számítási kapacitás és az elektródák számának növelése. A következő nagy áttörés a színes kép előállítása lenne, de ebben az irányban egyelőre nem tűnnek bíztatónak a kísérletek.