Egy szigeten lehet a rövidlátás kulcsa

A Bounty hadihajó lázadóinak leszármazottai között a világon az egyik legalacsonyabb a rövidlátóak aránya egy ausztrál kutatás szerint, amely azonosítani akarja a látásproblémáért felelős géneket. A szakemberek szemvizsgálatnak vetették alá a Bounty brit hajó 1789-ben fellázadt legénységének és polinéziai feleségeiknek a leszármazottait. A tengerészek, élükön Fletcher Christiannal, felgyújtották a hadihajót, miután William Bligh kapitányt és tisztjeit mentőcsónakba tették.

A fellázadt tengerészek először a csendes-óceáni Pitcairn-szigeteken telepedtek le, majd 1856-ban az Sydneytől 1600 kilométerre északkeletre fekvő Norfolk-szigetre költöztek. A csendes-óceáni sziget sajátossága, hogy lakosságának fele Pitcairn első lakóitól, a Bounty kilenc tengerészétől, tizenkét tahiti nőtől és hat tahiti férfitől származik.

„Azt találtuk, hogy Pitcairn lakóinak leszármazottai körében a rövidlátók aránya körülbelül a fele az ausztráliainak, így a világon a legalacsonyabbak között szerepel" – mondta David Mackey, a nyugat-ausztráliai egyetem kutatója. Norfolk azon lakói között, akiknek nincsenek pitcairniak (lázadók) az őseik között, jóval nagyobb a rövidlátók aránya, mint a többi szigetlakó között – olvasható a tanulmányban, amelyben Norfolk 1200 lakosából 800 vett részt.

A vizsgálatban résztvevőket ugyanannyi napfény érte. Ez azért fontos, mert a legutóbbi kutatások szerint a rövidlátás attól is kialakulhat, ha gyerekkorban nem jutunk elég természetes fényhez.