Rasszista a D-vitamin

A nők rassza eldöntheti, hogy a D-vitamin segít a mesterséges megtermékenyítésnél vagy éppen gátolja azt. A napsugárzás segítségével beépülő vitamin hasznos a csontoknak és az immunrendszernek, valamint szerepet játszik a fogamzásban is. Új bizonyítékok azt sugallják, hogy a vitamin előnyei csak egyes rasszoknál jelentkeznek: a fehér nők sikerét segíti a D-vitamin, az ázsiaiakra pedig az ellenkezője igaz.

Azokak a pároknak, akiknek gondjuk van a megtermékenyítéssel, népszerű választás a testen kívüli megtermékenyítés (in vitro fertilisation, IVF). Ez úgy működik, hogy petesejteket vesznek a nőből, majd a testén kívül termékenyítik meg a férfi hímivarsejtjeivel. Az így kapott embriót ezután a méhbe ültetik. A lombikbébinek is nevezett módszer egyelőre nem jelent semmilyen garanciát a terhességre, az így kezelt 35 év alatti nők kevesebb mint harmadának születik gyereke, és ez az arány rohamosan csökken az életkorral.

Egy 2010-ben elvégzett kutatás alapján Sebiha Özkan és kollégái a török Kocaeli Egyetemről azt találták, hogy a nők, akik az ajánlott adag D-vitamint szedték, nagyobb eséllyel lettek várandósak a mesterséges megtermékenyítéstől. A vizsgálatban azok, akik magasabb D-vitamin szinttel rendelkeztek, négyszer akkora eséllyel lettek terhesek, mint akik nem szedték a vitamint.

Az eddig is ismert volt, hogy a mesterséges megtermékenyítés sikere és a D-vitamin szintje rasszonként különböző. Annak megállapításához, hogy a vitamin ugyanazokat az előnyöket jelenti-e a nőknél a különböző rasszok esetén, Briana Rudick és kollégái a New York-i Columbia University Medical Centerből összehasonlították a D-vitamin-szinteket és és a megtermékenyítés sikerét a hispán, fehér nem hispán és ázsiai nők között.

A vizsgálatban szereplő 188 nő mind először próbálkozott testen kívüli megtermékenyítéssel. Csak 42 százalékuk rendelkezett az ajánlott D-vitamin-mennyiséggel, harmaduknál kevés volt, ötödüknél pedig teljesen elégtelen. A fehér nők közül azok, akiknek elég D-vitamin volt a szervezetükben, négyszer akkora eséllyel lettek terhesek, mint más rasszból származó, kevés D-vitaminnal rendelkező társaik. Meglepetésre az ellenkezője igaz az ázsiai nőkre: a kísérletben szereplők közül akkor lett valaki nagyobb valószínűséggel terhes, ha kevesebb D-vitamin volt a szervezetében.

Rudick csapata nem tudja, miért létezik ez a különbség, de úgy gondolják, ahhoz az enzimhez lehet köze, amely kikapcsolja a D-vitamint. Etnikai különbségek vannak a D-vitamin-receptor génjei között is, amely szintén befolyásolhatja a D-vitamin és a megtermékenyülés közötti kapcsolatot. Lubna Pal, a 2010-es tanulmány szerzője szerint, aránylag kevés ázsiai vett részt a mostani kutatásban, ráadásul a kutatók egy kalap alá vették a dél-ázsiai és az indiai rasszokat, ami túl durva általánosítás, hiszen ezek különböznek.

Rudick szerint szintén korai még pontosan megállapítani, hogy mennyi vitamin hasznos az ázsiai nőknek. „Sosem mondanám egy ázsiai nőnek, hogy ne szedjen D-vitamint, túl sok egyéb előnye van, a megtermékenyülés után is” – mondja Rudick. Az viszont valószínű, hogy nem a mostani ajánlásokat érdemes követniük.