Hirtelen halált hoz a vékony méhlepény

Egy finn vizsgálat szerint a születéskor vékony méhlepény később jelentősen növeli a hirtelen szívhalál kockázatát. Az International Journal of Epidemiology szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerzői a szívbetegségek okait már a megszületés előtti időszaktól tanulmányozták. Helsinkiben 1934 és 1944 között 6370 kislány és 6075 fiú jött a világra úgy, hogy az anya terhességének fontos adatai mellett a szülés részleteit is följegyezték.

Ezek a gyermekek rendszeres vizsgálatokra is jártak, majd egészségük alakulása, haláluk körülményei is pontosan kideríthető volt a statisztikai adatokból. A várandós asszony és az újszülött súlyát, hosszát akkoriban ugyanúgy följegyezték, mint a terhesség időtartamát. Ezek mellett megmérték a méhlepény méretét és vastagságát is.

A nemzetközi munkacsoport David Barker vezetésével ezeket a számokat értékelte. Barker professzor hangsúlyozta: „egyre több kutatás foglalkozik azzal, hogy a koszorúér-betegség kialakulása már a megszületés előtti időszak eseményeitől is függ. A magzati fejlődés már az anyaméhben megszabhatja az újszülött sorsát".

Az előző évtizedek során a múlt század harmincas-negyvenes éveiben született gyermekek közül a fiúknak 2,7 százaléka, a lányoknak 0,7 százaléka fejezte be az életét hirtelen, betegség által megmagyarázhatatlan szívhalállal.

A hirtelen szívhalál edzésben lévő, kiváló sportolók körében is előfordul és ezek nem kis hányada fiatal kora ellenére már panaszt és tünetet nem okozó, korai koszorúér-betegségben szenvedett. A finn vizsgálat értékelésébe csak olyanok halálozási adatait vették be, akiknél ilyen eltérés nem fordult elő.

Kiderült, hogy másfélszer gyakoribb volt a hirtelen szívhalál azok között, akiknek a méhlepénye az átlagosnál vékonyabb volt. Ez azt jelentette, hogy ezek a méhen belül rosszabb vérellátást kaptak, és a kutatók feltételezése szerint az autonóm idegrendszer fejlődése is károsodást szenvedett. A hirtelen halált okozó szívritmuszavar ennek is lehetett a következménye.