Adalbert
13 °C
21 °C

Antik gigászra leltek Itáliában

2012.11.13. 09:23

Gigantizmusban szenvedő ókori beteg komplett csontvázát tárták fel Róma közelében, a leletről a Journal of Clinical Endocrinology and Metabolism című folyóiratban jelentették meg tanulmányukat a Pisai Egyetem kutatói.

A gigantizmusnál az agyalapi mirigy (hipofízis) túlzott mennyiségű növekedési hormont állít elő jóindulatú daganat következtében. A gyermek szembeötlően magasabbá válik kortársaihoz képest, ráadásul ezt a látványos növekedést viszonylag gyorsan éri el.

A szokatlan csontvázat 1991-ben tárták fel, de a régészek akkor csak azt regisztrálták, hogy a sír abnormálisan hosszú. Az antropológiai vizsgálatok derítettek most fényt arra, hogy az elhunyt csontozata is rendhagyó. Aránytalanul hosszúak a végtagok és a gigantizmus diagnózisát megerősítették az agyalapi mirigy daganata által okozta koponya-elváltozások is, olvasható a National Geographic honlapján.

Az elhunyt férfi igen fiatalon, 16-20 éves korában távozott az élők sorából. A halál pontos oka nem derült ki, de a gigantizmusban szenvedők szív- és érrendszeri betegségekkel és tüdőproblémákkal is küszködnek. Az ifjú halálakor 202 centiméter magas volt, valóságos óriás a kortársaihoz képes, hiszen a Kr.u. 3. században a rómaiak átlagmagassága 167 centiméter volt.

„Egy ilyen csontváz megtalálása nagy ritkaságnak számít, hiszen maga a betegség is szórványosan fordul elő, mindössze három eset jut egymillió lakosra” – hangsúlyozta a kutatásokat irányító Simona Minozzi, a Pisai Egyetem paleopatológusa.

Hozzátette: korábban két (egy lengyel és egyiptomi), részlegesen fennmaradt csontváz esetében merült fel, hogy az elhunytak esetleg gigantizmusban szenvedtek. A római ifjú a gigantizmus bizonyítottan első ismert ókori esete. Az ásatások során nem kerültek elő sírmellékletek, de a temetkezés tipikus volt a maga korában, vagyis az óriást nem vetette ki a társadalom.

„Semmit sem tudunk arról, hogy az esetleges óriások milyen szerepet játszottak a római világban azon kívül, hogy a Kr.u. 3. században uralkodó Maximinus Thrax császárt valóságos emberi hegynek titulálták kortársai" – jegyezte meg Simona Minozzi.