Szombat délelőtt mély agyi stimulációs (deep brain stimulation, DBS) agyműtétet végeztek az Országos Idegtudományi Intézetben. Az esemény különlegességét az adta, hogy sajtónyilvános volt, az eljárásról fényképet, videót is lehetett készíteni.
A DBS műtéteknél a sebészek nagy frekvenciájú elektromos árammal ingerelnek bizonyos agyi területeket, központokat. Az első mély agyi stimulációt 1987-ben Grenoble-ban, Franciaországban végezték el. 2010-ig 60 ezer mély agyi stimulátort ültettek már be világszerte.
A legtöbb betegség esetében a tünetek megjelenéséért felelős idegrendszeri központok az agyvelő mélyebb területein, az úgynevezett magokban helyezkednek el. Az eljárás során magas frekvenciájú stimulációval gátolják ezeket a magokat felépítő idegsejteket és nyúlványaikat működésükben. Ilyenkor az idegsejtek az mesterséges ingerek miatt nem képesek a betegség bizonyos tüneteiért felelős kóros üzeneteket, utasításokat kiadni és továbbítani.
A mély agyi stimulációt végző orvosi stáb különleges képalkotási eljárással figyeli a beteg agyát, megkeresik a stimulálandó agyterületet, ahová vékony, szigetelt elektródákat helyeznek be, és ezeket hosszabbító-vezetékekkel csatlakoztatják a külső neurostimulátorhoz, amelyet általában végül a beteg mellkasába, a bőr alá ültetnek be. A stimulációt a betegek nem érzik, és a legtöbb esetben nem jár mellékhatásokkal.
A műtét után 4-5 nappal a legtöbb beteg már hazamehet, a stimulátor első programozása azonban pár héttel a műtét után történik, amihez szintén be kell feküdni pár napra. A beültetés utána a A stimuláció az aktuális tünetek függvényében szabályozható.
Az eljárással bíztató eredményeket értek el a krónikus fájdalom, a Parkinson-kór, a remegés és a disztónia kezelésében. Kis mintán próbálták már Tourette-szindrómás betegeken és kísérleti jelleggel depresszió ellen is. Nem mindenkin segített egyformán a módszer, néhány páciens apátiáról, hallucinációkról, függőségek kialakulásáról és hiperszexualitásról számoltak be.