Hosszú évek kudarca után kutatóknak sikerült hajat újranöveszteni laboratóriumban kitenyésztett humán irhasejtek segítségével, ami új reményt ad a kopaszságtól szenvedőknek.
A tudósok negyven éven át kísérleteztek hiába a hajtüszők klónozásával a legfelső irharéteg, a papilláris dermisz sejtjeinek felhasználásával, de az eddigi kezelésekkel csak lassítani tudták a hajhullást, nem pedig serkenteni a növekedést.
Az új kutatásban, amelynek az eredményeit hétfőn tették közzé, a kitenyésztett emberi sejteket egerek bőre alá ültették vissza, amivel sikerült hajtüszőket létrehozni.
"Ezzel a módszerrel mintegy száz hajdonor sejtjei segítségével sikerült nagyszámú új hajtüszőt előállítani, illetve regenerálni a meglévőket" - közölte Angela Christianio, a New York-i Columbia Egyetem bőrgyógyász professzora, a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) című amerikai tudományos folyóiratban megjelent tanulmány fő társszerzője.
"Ezzel a megoldással lehetővé válik a hajátültetés a kevés hajtüszővel rendelkező embereknél is - férfiaknál és nőknél egyaránt -, illetve égési sérüléseket szenvedők esetében is" - tette hozzá a professzor.
Egerek esetében ezeket a sejteket könnyen lehet kinyerni és más állat bőrébe beleültetni. Ennek fő oka az, hogy az emberektől eltérően a rágcsálók ezen sejtei spontán módon összeragadnak a laboratóriumi kultúrákban. Ily módon sikerül interakcióba lépniük és átprogramozniuk a bőrt, amelybe beültették őket, és új hajtüszőket előállítaniuk - következtettek a kutatók.
A kutatás során hét ember papillárisdermisz-sejtjeit tenyésztették laboratóriumban, ahol úgy gerjesztették az aggregációt (fehérjék gyors kölcsönhatását, amelynek a végén a két fehérje összeragad), hogy megteremtsék a haj növekedéséhez szükséges feltételeket - magyarázta Claire Higgins, a Columbia Egyetem tanára, a tanulmány egy másik szerzője.
Az emberi bőr dermisze és az epidermisze közé beékelt papilláris dermisz sejtjeit néhány nap után egerek hátába ültették be. Hét kísérletből ötben legalább hat héten át új hajszálak nőttek. DNS-teszttel kimutatták, hogy az új hajtüszők emberiek, és genetikusan az irhadonorokéval voltak egyezők.
A szerzők szerint azonban még további kutatásokra van szükség, hogy embereken is kipróbálják az eljárást. A kutatóknak először meg kell határozniuk az új hajszálak belső tulajdonságainak, vagyis a szín, a növekedési szög, a fejen való elhelyezkedés és a textúra eredetét.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
