Az egymillió migrénes országa vagyunk

„Szent szöveggel nem illendő vitatkozni a tudomány házában sem, mégis most azt ígérhetem önöknek, van új a NAP alatt” 

Ezzel a bődületes szóviccel indította útjára a program konferansziéja a tizenkétmilliárd forintos Nemzeti Agykutatási Program (NAP): tudományterület ekkora kormánytámogatást még soha nem kapott. A forrást a Kutatási Technológiai és Innovációs Alapból biztosítják. A NAP célja a gyakorlati eredményt felmutató felfedező kutatások, a megelőzés, az innováció támogatása, gyógyszerfejlesztés, ezáltal az orvosi ellátás javítása.

A programról szóló megállapodást Orbán Viktor miniszterelnök, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Freund Tamás, a Nemzeti Agykutatási Program elnöke, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatója írta alá szerdán az Akadémia épületében. Kutatócsoportokra vetítve a támogatás körülbelül évente 100 millió forintot jelent majd, négy évig.

A világon elsőként

„Magyarországon a világon elsőként indul egy ilyen jelentős nemzeti agykutatási program" – mondta Pálinkás József. Magyarország 2011-ben, még az EU-elnökség alatt választotta fő kutatás-fejlesztési témaként az agykutatást, nemzeti szinten valóban elsőként a világon: az Európai Unió 2013 januárjában hirdette meg a Human Brain Projectet, ami egyébként az EU történetének legnagyobb, 1,2 milliárd eurós tudományos programja. Barack Obama amerikai elnök pedig tavaly áprilisban hirdette meg ugyanezt, tíz évre, 3 milliárd dolláros kerettel, Brain Initiative néven. A most elindított magyar NAP-projekt egyelőre négy évre szól. Előzésünk persze sokat nem jelent, az EU és az USA jóval több pénzt és erőforrást tud fordítani a témára.

A programokra a számok alapján szükség van, korábban kis szeletet kaptak a finanszírozásból az idegtudományok. Pedig:

• Európában a lakosság egyharmada ideg- vagy elmebetegség különböző fokozataiban szenved 
• Magyarországon körülbelül egymillió migrénes van
• Itthon évente negyvenezer ember kap stroke-ot, ebből 18 ezer meghal
• 100-150 ezer epilepsziás van az országban
• Szklerózis multiplexben húszezren, 
• Parkinson-kórtól pedig 18 ezren szenvednek

Magyarország az élvonalban

Az érintettek széles köre mellett más okok miatt is pont ez a terület kapta a támogatást: Pálinkás szerint magyar agykutatás kivételes ismertségnek örvend a világon, kutatóink munkáját és eredményeit nemzetközi tudományos várakozás és figyelem övezi, felfedezéseink új ismereteket és új eljárásokat teremtettek, ezért is döntöttek a támogatás mellett. 

A magyar kutatók az elmúlt években világszínvonalú eredményeket mutattak fel

• az optogenetika (fénnyel végzett agyvizsgálat)
• az epilepszia (új okot azonosítottak, a CBI-cannabionid-receptort)
• a depresszió (genetikai kutatások)
• a szorongás (azonosítottak egy gátló sejttípust)
• a Parkinson-kór (mély agyi stimuláció)
• a koponyasérülések (szűrés és gyógyítás)
• az autizmus (genetikai és neuronhálózati háttér) azonosítása

területén.

Sokba kerülnek a betegek

Jogos kérdés, hogy a rengeteg tudományterület közül a kiemelkedő eredmények mellett miért pont ezt támogatja a kormány ekkora összeggel. Az egyik válasz tisztán tudományos: „Ma már szinte szállóige, hogy a tudomány, emberiség legnagyobb intellektuális kihívása az agy megismerése: az agy az anyag legkomplexebb terméke, az evolúció csúcsa, minden szervünk működését iránytja” – fogalmazott Freund Tamás agykutató, a program vezetője. 

A másik, sokkal gyakorlatiasabb ok gazdasági eredetű: az agy betegségei civilizációnk legsúlyosabb társadalmi és gazdasági terhét jelentik. Az Európai Agytanács számításai szerint az idegrendszeri betegségek összköltsége 798 milliárd euró, más oldalról nézve, a WHO szerint az egészségügyi kiadások harmada megy el ilyen kezelésekre. Ez hatalmas összeg: a rák, a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek együtt kerülnek összesen 500 milliárdba.

A kutatók szerint az agyi, idegrendszeri problémák azért ilyen drágák, mert a többi betegség általában gyors halálhoz vezet, míg ezek nem, és az érintetten kívül kivonnak egy családtagot is a munkavégzésből: bár ezek szívtelen tények, a számításokba ez is beletartozik.

A depresszió lesz a legnagyobb probléma

Közhelyes, de a stressz valóban óriási terhet jelent az agyunknak, a kutatók ezzel magyarázzák, hogy egyre több az mentális és neurológiai betegség, egyre magasabb depresszió, szorongás, pánikbetegség, függőség, a krónikus stressz és a skizofrénia előfordulása. 

Ráadásul a várható élettartam növekedésével nő az Alzheimer-kórban szenvedők száma is, sőt, a WHO szerint 2020-30-ban a legsúlyosabb betegségek a depresszióból és szorongásból kialakuló betegségek lesznek. Felfedező kutatásokon alapuló új terápiákkal és megelőzéssel csökkenthetőek az agyi rendellenességek, tovább lépve pedig a velük járó költségek.

Öt pillér, két alprogram

A Nemzeti Agykutatási Program öt pilléren nyugszik, ennyi részre osztják a különböző kutatásokat összefogó irányítószervezetet:

1. Felfedező kutatások: sosem lehet tudni, milyen messziről indulva jutunk majd fontos eredményre, ezért van szükség ezekre is. Nusszer Zoltán a pillér egyik vezetője egy ősbaktérium genomját hozta példának, amely az optogenetika alapjait rakta le. Kiderült például, hogy a viselkedés megváltoztatható fénnyel: a kísérleti egér a megfelelő bevilágítás hatására elkezd enni, pedig előtte csak szagolgatta az ételt.

2. Klinikai idegtudományok: itt a cél egy mondatban: „menteni a menthetőt” – alapvetően csökkenteni próbálják az agykárosodások mértékét. Ez azért fontos, mert bár az idegrendszer betegségei nem olyan látványosak, de csökkentik a munkateljesítményt (gondoljunk akár egy egyszerű fejfájásra). 

3. A gyógyszerkutatási együttműködéseket Szombathelyi Zsolt, a Richter kutatási igazgatója vezeti. Elsősorban az Alzheimer-kórra koncentrálnak. Ugyan az első számú, gyógyszerrel kezelhető idegi betegség egyelőre a depresszió, de arra már viszonylag sok megoldás létezik, míg az Alzheimerrel ugyan sokan foglalkoztak, de rengeteg kutatás eredménytelenül ért véget, a létező kezelések pedig csak ideiglenes megoldást nyújtanak.

4. Bionika-informatika címszó alatt olyan eljárásokat, eszközöket fejlesztenek majd a programban, amelyek segíthetnek diagnosztizálni, megérteni a betegségekhez kapcsolódó biológiai, fiziológiai funkciókat. Konkrét eszközöket is adnak majd: protéziseket, diagnosztikai és képalkotással kapcsolatos műszereket.

5. Az ötödik pillér a jogi, társadalmi, gazdasági vonatkozások vizsgálata: a kutatók megfogalmazása szerint az agy betegségeivel kapcsolatos terhek több mint kétharmada nem az egészségügyi ellátásban jelentkezik, hanem a jövedelem kiesése miatt – azaz a betegségtől szenvedő emberek nem tudnak dolgozni, ez pedig fontos társadalmi kérdéseket is felvet, amelyeket meg kell oldani.

A programot a pilléreken kívül két alprogramra osztották:

Az A program az eddigi kutatóhelyek megerősítéséről szól: azokról, amelyek már most is világszínvonalúak. Itt a gyógyszerkutatásra és új ipari együttműködésekre koncentrálnak, négy évre 6,4 milliárd forintból. A résztvevők: MTA, Országos Klinikai Idegtudományi Intézet, Semmelweis Egyetem, Debreceni Egyetem, Szegedi Tudományegyetem, Pécsi Tudományegyetem, a Pázmány információtechnológiai kara, valamint egyedüli ipari szereplőként a Richter gyógyszergyár. Ők kapják a 12 milliárdos támogatás nagy részét.

A programban már 58 kutatási téma támogatása eldőlt, ezek következő hónap elsejétől már kapják a támogatást

A B program célja a kivándorló kutatók hazacsábítása, itthon tartása. A másik szerepe, hogy elsimítsa a tömegképzés és az elitképzés kötött húzúdó feszültséget. A tömegképzéssel túl nagy teher hárul az oktatókra, a sok tanítás miatt nem tudnak kutatni. A résztvevő egyetemek vállalják, hogy tehermentesítik a programhoz csatlakozó oktatókat. Erre 5,6 milliárd forint jut, ebből 15-30 új kutatócsoport működhet majd körülbelül 3-4 évig. Ebben az alprogramban eddig 28 pályázatot bíráltak el nemzetközi kritériumok alapján, támogatásuk április elsejével indul.

Mi lesz négy év múlva?

Mivel alapvetően gyakorlatorientált kutatásokról van szó, a politikusok konkrét eredményeket várnak, ami a bionikai pillér alapján új eszközöket jelent majd, a többi pillérnél pedig rangos szaklapokban megjelenő tudományos publikációkat, esetleg azok gyakorlati alkalmazását.

A program vezetőinek félévente kell beszámolniuk a kormánynak, évente pedig szigorú elszámoltatás van: a gyengén teljesítő kutatói csoportoktól megvonják a támogatást. Ha emiatt megmaradnának összegek, azokat a kutatási infrastruktúra fejlesztésére fordítják majd. 

A négy év mellett fontos kérdés az is, mi lesz pár hónap múlva. Az esetleges politikai változások (ehhez akár kormányváltás sem kell) következményeit firtató kérdésre viszont kitérő választ adtak a kutatók. Mivel a teljes összegeket nem előre osztják el, átrendeződés esetén a program által támogatott kutatások is veszélybe kerülhetnek. Állítólag a korábbi kormányok is érdeklődtek a terület iránt, ráadásul a mostani 12 milliárd nagyrészt csak kiegészítés a legtöbb kutatócsoportnak, akik EU-s, illetve más magyar kutatási alapokból is gazdálkodnak.