Nyílt seb a leggyakoribb munkahelyi sérülés

További Egészség cikkek

Elesnek, ennek következtében pedig zárt csonttörést, rándulást és húzódást, felületi sérülést szenvednek a munkavállalók – ezek voltak tavaly a leggyakoribb munkabalesetből származó sérülések. A férfiak a gépiparban, a nők leginkább a kiskereskedelemben szenvednek balesetet.

A munkavédelmi hatósághoz 2013-ban több mint 17 ezer, három napnál hosszabb ideig keresőképtelenséggel járó munkabalesetet jelentettek be, és ebből 187 eset súlyos volt – tájékoztatta a WEBBeteg.hu portált a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága.

A legtöbb munkabalesetet a fővárosban, Pest megyében és Győr-Moson-Sopron megyében regisztrálták a felügyelőségek, a legnagyobb számú munkahelyi sérülésről a feldolgozóipar és a gépipar munkáltatóitól érkezett jelentés, ez utóbbiban több mint 3 ezer munkabaleset történt az elmúlt évben. A leggyakoribb sérülések a nyílt sebek, a felületi sérülések, a zárt csonttörések, illetve a rándulások. A férfiak jóval gyakrabban sérülnek meg munkahelyükön, mint a nők.

A kiskereskedelem, az élelmiszergyártás, a fémfeldolgozás és a szállítás a legveszélyesebb terület a tavalyi munkabaleseti adatokat figyelembe véve (a halálos esetek leginkább az építőiparban fordulnak elő). A legbiztonságosabb a halászat és az állategészségügy.

A leggyakoribb sérülések:

Nyílt sebek: 3 346 eset (19%)
Rándulás és húzódás: 2 668 eset (15%)
Zárt csonttörés: 2 530 eset (15%)
Felületi sérülések: 2 040 eset (12%)
Ficam, rándulás és húzódás egyéb típusai: 1 646 eset (10%)

Maradandó károsodás is lehet a vége

A leggyakoribb maradandó károsodást okozó sérülés valamely érzékszerv (látás, hallás), a reprodukciós képesség elvesztése vagy jelentős mértékű károsodása. A leggyakoribb ilyen eset a szemsérülés, például gépi forgácsolás közben fémforgács fúródott a dolgozó szemébe, amely olyan fertőzést okozott, ami a sérült szem teljes látásvesztéséhez vezetett.

Csonkulásos baleseteknél legtöbbször kézsérülések történnek, leginkább a gépiparban és a feldolgozóiparban. Bénulás vagy jelentősebb torzulással járó károsodás főként gerincsérülés miatt következik be. Sajnos rosszullét miatt is előfordult már olyan leeséses munkabaleset, amely a védőkorlát kialakítása esetén nem következett volna be – mondta Gedeon András, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal munkavédelmi és munkaügyi sajtóreferense.

A legtöbben 7-13 napra estek ki a munkából, de gyakoriak voltak a két-három hetes, vagy akár a néhány hónapos gyógyulások is. A munkabalesetek következményei között a munkából való kiesés, a munkaképesség csökkenése, valamint maradandó károsodás esetén tartós munkaképtelenség (rokkantság) is előfordulhat.

A dolgozót leginkább anyagi kár, így a jövedelem kiesése sújthatja, emellett gondolnunk kell a nem megtérülő befektetésekre is, például a súlyos sérülés miatt nem folytathatja megszerzett szakmáját, elveszíti a munkahelyét, pályamódosításra kényszerül. A baleset, a betegség többletköltségeket is jelenthet, és a munkavállaló családját is érintheti a probléma: például a beteg nem tudja ellátni az otthoni feladatokat a háztartásban, a gyermeknevelésben.

A munkáltatót a munkabaleset következtében kártérítési kötelezettségek terhelik a dolgozó, illetve a társadalombiztosító felé, a munkafeladatokat már évek óta ismerő dolgozó kiesése termeléscsökkenéshez vezethet, az új munkaerő pótlása, képzése, betanítása plusz időbe és pénzbe kerül, nem beszélve a jó hírnév, illetve az üzleti partnerek elvesztéséről.

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.