Elza
-4 °C
4 °C

A rákkeltő anyagot helyettesítő anyag is rákkeltő

2014.08.12. 10:35

Talán ön is hallott már arról, hogy létezik egy biszfenol A nevű anyag, amit a műanyaggyártásban használnak elég rendszeresen. Egész pontosan a műanyag használati tárgyak gyártásánál fontos összetevő, mert elég sok előnyös tulajdonsága van: jó optikai tulajdonságok, nagyfokú törés- és hőellenálló képesség jellemzi, így aztán nagyjából mindenben megtalálható a szemüveglencséktől kezdve a mobiltelefonokon keresztül az ételek és italok tárolására használt edényekig.

Pont ez az utóbbi felhasználási mód az, ami kicsit kellemetlen, ugyanis az elmúlt néhány év alatt kiderült, hogy a biszfenol A elég káros az egészségre. Prosztata és mellrák, cukorbetegség, pajzsmirigy-zavarok, szívbetegségek, asztma, hormonális zavarok, hogy csak néhányat említsünk. Ezért aztán 2011-ben be is tiltották a biszfenol A használatát a cumisüvegek gyártásánál. A helyettesítésére a biszfenol S-t találták a gyártók, de képzeljék, mi derült ki egy 2013-as kutatásból: az is ugyanolyan mérgező.

A biszfenol S ugyanis nem feltétlenül azért tűnt jobb megoldásnak, mert az élettani hatásai eltértek a biszfenol A-étól, hanem mert úgy látszott, hogy az ezzel kezelt műanyagokból nem oldódik ki a káros anyag. A Scientific American című lapban leközölt tanulmány szerint viszont de, kioldódik, a Texasi Egyetem orvosi karán ráadásul azt is kimutatták, hogy a biszfenol S még akkor is megzavarja a sejtműködést, ha billió részecskeként egy van belőle. Ki nem találnák, mihez vezet a biszfenol S: rák, születési rendellenesség, asztma, elhízás, cukorbetegség.

Más, biszfenol S-t vizsgáló tanulmányok hiperaktivitást és rendellenes idegsejt-fejlődést figyeltek meg halaknál, illetve szívritmuszavart mutattak ki egereknél. Egy 2012-es eredmény szerint mindegy, hogy biszfenol A vagy S, a kemikália bezavar a nemi hormonok működésébe is, megváltoztatva az állatok rendes viselkedési és szexuális normáit.

A biszfenol A-hoz illetve S-hez hasonló vegyi anyagok veszélyessége pont abban rejlik, hogy az ember nem látványosan, az érintkezés után azonnal hal bele, hanem folyamatosan mérgezi magát vele, és a változások egy részét szinte észre sem veszi magán. A tanulmányok is óvatosan fogalmaznak, de szinte mindegyik felhívja a figyelmet arra, hogy az élelmiszeriparban használt műanyag csomagolóanyagok és -palackok komoly vizsgálatára lenne szükség világszerte.

Ugyanakkor a különböző biszfenolok, pontosabban az ilyenekkel kezelt csomagolóanyagok veszélyességének megítélése nem teljesen egyértelmű. Sok kutató szerint a fenti kísérletekhez hasonló méréseknél egyszerűen rosszul lőtték be az adagokat, túl magas hőmérsékleten mérik a kioldódását, és az olyan cikkek sem többek egyszerű pánikkeltésnél, amik a PET-palackokból kioldódó mérgekről, illetve az üvegen szereplő számok alapján besorolható kártékonyságról írnak (az ilyenek tételes cáfolatát itt is elolvashatja).