A császármetszés belenyúl az emberi evolúcióba
További Egészség cikkek
- Magyarországon egyelőre nem lesz legális az orvosi marihuána
- Hadat üzennek a spanyolok a homeopátiának
- Akár 20 évvel is képesek késleltetni az orvosok a menopauzát
- Csokoládét vagy kávét kell szagolni, ha le akar szokni a dohányzásról
- Sejtekkel és véredényekkel is rendelkező szívet nyomtattak izraeli tudósok
A császármetszés az emberi evolúcióra is hatással van - állapította meg a Bécsi Egyetem egy új tanulmánya az MTI szerint. A kutatók becslései szerint emelkedett azoknak a kismamáknak az aránya, akik szűk medencecsontozatuk miatt nem tudnák megszülni a babájukat: az 1960-as években ezer szülésre 30, ma 36 ilyen eset jut.
A műtéti szülés lehetősége előtt ezek a gének nem öröklődtek volna tovább, mivel sem az anya, sem a magzat nem élte volna túl a szülést. Az osztrák egyetem kutatói szerint az arány emelkedése valószínűleg folytatódik, annyira azonban mégsem, hogy a természetes szülést idejétmúlttá tenné.
Philipp Mitteroecker, a Bécsi Egyetem elméleti biológiai tanszékének vezetője szerint régóta foglalkoztatja a kérdés az emberi evolúció kutatóit.
"Miért fordul elő ilyen nagy arányban az úgynevezett téraránytalanság, vagyis az, amikor a születendő baba feje nem fér át az anyai szülőcsatornán? A modern orvosi beavatkozások nélkül ez halálos lett volna, az evolúció szempontjából ez szelekciót jelent. Száz évvel ezelőtt a nagyon szűk medencéjű kismamák nem élték túl a szülést, a csontozatért felelős génjeiket nem örökítették tovább a lányaikra" - magyarázta a professzor.
Hosszú ideje keresik a választ arra a kérdésre is, hogy az évek során miért nem lett szélesebb az emberi medencecsontozat. Az emberi újszülöttnek nagyobb a feje, mint más főemlősöknek, ami azt jelenti, hogy a csimpánz kicsinye viszonylag könnyen jön világra.
A kutatók az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének adatai alapján matematikai modellt fejlesztettek ki, melynek segítségével két ellentétes evolúciós erőt találtak. Az egyik szerint az újszülöttek egyre nagyobbak, a nagy születési súly pedig általában egészséges.
Ha azonban túl nagyra nő a magzat, akkor szülés közben elakadhat, ami a múltban végzetes lett volna mind az anyára, mind a babára nézve.
"Ez a szelektív erő, mely a kisebb születési súlyú babák felé terelte volna az evolúciót, a császármetszéssel eltűnt. Nem szándékunk, hogy kritizáljuk az orvosi beavatkozást, azonban hatással volt az evolúcióra" - magyarázta Mitteroecker.
Becslésük alapján régen a világon ezer szülésre 30 olyan eset (3 százalék) jutott, amikor a baba nem fért keresztül az anya medencéjén. Az elmúlt 50-60 évben az arány mintegy 3,3-3,6 százalékkal nőtt, ma ezer szülésből 36-nál fordul elő téraránytalanság.
"Ma az a kérdés, mit hoz a jövő. Valószínű, hogy ez az evolúciós irány folytatódik, ám talán lassabban és kisebb arányban, ugyanis vannak határok. Nem hiszem, hogy eljön az idő, amikor a babák többsége császármetszéssel jön a világra" - tette hozzá a professzor.