Budapest versenyben az Európai Innovációs és Technológiai Intézetért
További Tudomány cikkek
Az intézménynek Budapest mellett szívesen adna otthont Bécs és Wroclaw is. A döntést még a szlovén uniós elnökség lejárta előtt, június végéig hozzák meg. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a magyarországi helyszín mellett érvelő kampányt indított. A Budapest versenyben az Európai Innováció és Technológiai Intézetért - Ha összefogunk sikerül címet viselő rendezvényen érveltek a hazai K+F+I szektor vezetői, a GKM és a főváros képviselői az EIT budapesti elhelyezése mellett.
Vizi E. Szilveszter a XXI. század nagy kihívásának nevezte, hogyan tudjuk az új kutatási eredményeket, a gondolatot piacképes termékre váltani. Ötven-száz évvel ezelőtt egy termék értékének döntő hányadát adta az előállításához szükséges nyersanyag és munkaerő. Napjainkban az érték 90-95 százalékát a befektetett gondolat, szellemi többlet jelenti.
2000-ben született az EU lisszaboni döntése, amely szerint a kontinensnek a világ legversenyképesebb földrészévé kell válnia. Ennek érdekében az unió arra kötelezte a tagállamokat, hogy 2010-re a GDP 3 százalékát fordítsák kutatás-fejlesztésre. "Öt év után számadást végzett az EU és megállapította, hogy nem tudja teljesíteni a célkitűzést. Jelenleg az uniós átlag 1,9 százalék. Európa jövője, az európai gazdaságosság versenyképessége attól függ majd, hogy a kontinensen született gondolatokat hogyan tudjuk termékké váltani" - mondta az MTA elnöke.
Az EIT, a gondolatok hasznosításának logisztikai központja lesz. Ez igen fontos Európának, hiszen az intézet koordinálja majd az uniós innovációt. Az EIT fontos Magyarországnak is, hiszen míg az ország a kutatások tekintetében a 8-9. helyen áll az unió 27 országának rangsorában, az innováció területén csupán a 20. "Valahol ez azt jelzi, hogy a gondolat jó, de termékben való megjelenítése gyenge Európában, gyenge Magyarországon" - emelte ki Vizi E. Szilveszter, aki példaértékűnek nevezte a magyarországi összefogást, hogy idehozzák az intézetet, amelynek a jó magyarországi egyetemeknek és magasan képzett kutatógárdának köszönhetően jó feltételekkel működne Budapesten.
Egyed Géza, a GKM szakállamtitkára előadásában rámutatott, hogy azok a források, amelyek az elmúlt 17 évben a gazdasági fejlődés motorjai voltak, kimerültek. Elfogyott a privatizálható vagyon; ami a működő tőkét illeti, eddig 65 milliárd eurónyi összeg érkezett, amelynek évi hozama átlagosan 5-6 milliárd volt. Napjainkban beáramlásának feltételei azonban nem hasonlíthatók azzal az állapottal, amely az 1990-es évek közepén-végén volt jellemző.
Egy ilyen országnak, mint Magyarország, amely nem rendelkezik nyersanyagokkal, energiaforrásokkal, napjainkban a tudás lehet a kitörési pont, az a szellemi erő, ami mindannyiunk fejében ott van. Ha a gazdasági fejlődés e motorját be tudjuk indítani, sokkal jobbak lesznek az ország esélyei. Ebben egyedülálló lehetőséget biztosítana az Európai Innovációs és Technológiai Hivatal - emelte ki Egyed Géza.
Ikvai-Szabó Imre (SZDSZ) főpolgármester-helyettes szerint az EIT egyedülálló lehetőség lenne Budapest számára, amely "dinamikus, innovatív, kreatív és élhető város". A budapesti helyszín mellett érvelve ismertette a főváros szellemi kapacitását. Mint rámutatott, itt koncentrálódik a K+F által megtermelt jövedelem 70 százaléka, itt dolgozik az országos kutatóhálózat 44 százaléka, és a kutatók 60 százaléka. A budapesti lakosok 30 százaléka vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezik, vagy épp most végzi egyetemi-főiskolai tanulmányait.