A budapesti EIT Európa válasza a MIT-re
További Tudomány cikkek
-
Jó hír érkezett a kávérajongóknak, meglepő eredményekről írtak egy kutatásban - Dr. Google rendel: egyre több fiatal diagnosztizálja félre magát
- Több milliárd éves titokra derült fény, a megoldás végig a szemünk előtt volt
- Súlyos katasztrófák várnak ránk, és ennek csak a diktátorok örülhetnek
- Űradatok segítik az aszály problémáinak megoldását
Európa fel akart zárkózni az Egyesült Államokhoz innovációban, de egy csúcsegyetemet aligha lehetett volna létrehozni a tagállamok csatája nélkül. Így inkább hálózatba szervezik a legjobb kutatóműhelyeket.
A budapesti székhelyű Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) fő küldetése az oktatás, a gazdaság és a kutatás-fejlesztés integrációja. Molnár Károly kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter csütörtökön elmondta, hogy az intézetet tizennyolc független jelölt és négy uniós szervezeti képviselő vezeti majd, és a függetlenek közé hazánk Magyar Bálintot delegálja. A politikus egyelőre nem kívánt nyilatkozni a jelöléséről.
Úgy tudjuk száznyolcvan jelölt közül választották ki az igazgatótanács tagjait, és a tagok kiválasztásával többek között Boda Miklóst, a műegyetem rektori tanácsadóját bízta meg José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke.
MIT akartunk
Az alapötlet az volt, hogy létrehozzák világhírű Massachusetts Institute of Technology (MIT) amerikai egyetem európai megfelelőjét, mondta el az Indexnek Boda Miklós. Az Európai Unió ezzel akarta felpörgetni a tudományos munkát, de az elképzelés azonban több okból sem tűnt megvalósíthatónak. Ha egy meglévő intézményt neveztek volna ki uniós csúcsegyetemmé, a tagországok egymással marakodtak volna, hogy melyik legyen az, új egyetemet pedig nem lehet néhány év alatt létrehozni. Éppen ezért újfajta megközelítést választottak, a legjobb oktatási, innovációs és uniós műhelyeket szervezik hálózatba, és ezt a folyamatot irányítja majd az EIT.
Az intézmény finanszírozására 2013-ig 308,7 millió euró (nagyjából 77 milliárd forint) jut, ebből az EIT működésére nagyjából 50 millió eurót fordítanak, míg a többit várhatóan az európai tudás- és innovációs társulások (KIC-ek) felállítására és működtetésére költik majd.
A legjobb viszi
Szó sem lehet arról, hogy egy-egy ország magának követeljen egy KIC-t, mondta Boda Miklós. Már többször elhangzott, hogy 2013-ig három KIC-t létrehoznak, ezek a klímaváltozással, az energetikával, valamint az infokommunikációval foglalkoznak majd. Ha van már olyan jól működő kutatócsoport, amely a megadott témával foglalkozik, pályázhat az EIT támogatására. A győzelemhez nemcsak jó kutatókra lesz szükség, a pályázónak ipari támogatót kell találnia, és az oktatásról is gondoskodnia kell, hogy legyen utánpótlás.
Innovatív kisvállalatokat is be akarnak vonni, és azt szeretnék elérni, hogy a projektek költségvetésének körülbelül a felét az ipari partnerek adják. Nem lesznek bebetonozott pozíciók, a KIC-ek a támogatást meghatározott évre kapják, eredményeket kell felmutatniuk, a tevékenységüket monitorozzák, és később természetesen újra pályázniuk kell, ha további támogatást szeretnének igénybe venni. Boda Miklós elmondta, hogy a következő hónapokban az igazgatótanácsnak több kérdésre választ kell találnia, például arra, hogy a projektek során levédett szabadalmak kinek a tulajdonába kerülnek.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
