Túlságosan kizsákmányoljuk a Földet

A WWF által készített Élő Bolygó Jelentés 2002 arra figyelmeztet, hogy évente 20%-kal több természeti erőforrást élünk fel, mint amennyi képes megújulni, és ez a mérték évente nő. Ha a népességnövekedés, a gazdasági és technológiai fejlődés ilyen ütemben folytatódik, 2050-re a Föld biológiai kapacitásának 180-220%-át fogjuk használni. A WWF szerint ez azt jelenti, hogy ha a kormányok nem hoznak sürgős intézkedéseket, 2030-ra a fejlett országokban a várható átlagéletkor, az iskolázottság és a világgazdasági termelés, vagyis az életszínvonal hanyatlásnak indul.

Dr. Claude Martin

"Az a tény, hogy egy természeti erőforrásokban bővelkedő, de nem korlátlanul kihasználható bolygón élünk, nagy kihívás elé állítja a világ vezetőit a közelgő világkonferencián", hangsúlyozza Dr. Claude Martin, a WWF főigazgatója. "Az alapvető természeti erőforrásokhoz való hozzájutás kérdését, az emberek egészségének és megélhetésének javítását nem lehet külön választani a természetes ökoszisztémák egységének megőrzésétől. Ha nem biztosítjuk a bolygónk élővilágának épségét, soha nem leszünk képesek elfogadható életminőséget garantálni a népesség nagy részének."

Az Élő Bolygó Jelentés arról is beszámol, hogy bolygónkon körülbelül 11,4 milliárd biológiailag aktív föld- és tengerfelület van, ami azt jelenti, hogy ha 6 milliárd ember él a Földön, minden emberre 1,9 hektár jut. Az egy főre eső ökológiai lábnyom, amely a természeti erőforrások felhasználását mutatja, 2,3 hektár, ha a fenntarthatóságot garantálni akarjuk. Ennek ellenére, míg egy afrikai vagy ázsiai átlagfogyasztó ökológiai lábnyoma kevesebb, mint 1,4 hektár volt 1999-ben, addig egy nyugat-európaié 5 hektár, egy átlagos amerikaié pedig 9,6 hektár volt.

Az Élő Bolygó Mutató, amelyet több száz madár-, emlős-, hüllő-, kétéltű- és halfaj populációjának változása alapján számolnak ki a szakemberek, világosan mutatja, hogy a jelenlegi emberi fogyasztás mértéke nem fenntartható. Az elmúlt 30 évben az Élő Bolygó Mutató 35%-kal csökkent. A tendencia különösen az édesvízi fajok esetében ijesztő, hiszen az édesvizek és vizes élőhelyek 195 fajának állománya átlagosan 54%-kal kevesebb. A tengeri fajok szintén igen veszélyeztetettek: 217 faj állománya átlagosan 35%-kal, míg az erdei életközösségek 282 fajának állománya 15%-kal csökkent.

Ökológiai lábnyom Az ökológiai lábnyom segítségével jól számszerűsíthető, hogy életmódunk mekkora hatással bír a természetre. Hogy egy-egy ország vagy földrész lakói átlagosan mekkora lábnyommal jellemezhetők, az azon múlik, hogy milyen "nagy lábon élnek". Minden egyén ökológiai lábnyoma hat elemből áll össze. Az első az a terület, amelyen a táplálkozáshoz szükséges gabona megtermelhető, a második annak a legelőnek a nagysága, amely az általa elfogyasztott hús előállításához nélkülözhetetlen, a harmadik a fa és papír fogyasztásának megfelelő nagyságú erdőterület, a negyedik a hal, rák, kagyló, stb. fogyasztásával arányos tenger, az ötödik a lakáshoz szükséges földterület, végül a hatodik annak az erdőterületnek a nagysága, amely kinek-kinek egyéni energiafogyasztásával arányos mennyiségű szén-dioxid megkötéséhez szükséges.

A WWF szakemberei úgy vélekednek, hogy a kormányok még visszafordíthatják e folyamatokat, és a fenntartható fejlődés útjára vezethetik az emberiséget, ha a kellő lépéseket megteszik. Sürgősen javítani kell a termékek és szolgáltatások előállításánál az erőforrás-felhasználás hatékonyságán, és fontos elősegíteni az energiaszektorban az energiatakarékos technológiák, megoldások, építési és szállítási rendszerek alkalmazását. Különösképp a fosszilis üzemanyagok használatát szükséges helyettesíteni.

"A johannesburgi csúcson a világ vezetői nagyszerű lehetőséget kapnak arra, hogy helyrehozzák azokat a hibákat, amelyeket élő bolygónk ellen eddig elkövettünk, és elindítsanak egy valóban fenntartható jövő irányába.", hívja fel a figyelmet Jonathan Loh, az Élő Bolygó Jelentés szerzője.