Az e-papír a jövő újságja

A jövő újsága

A nem olyan távoli jövőben az újságok nem végzik a szemetesben, vagy gyűjtőkonténerben. Ehelyett szükség szerint új tartalommal lehet majd megtölteni őket. A falnagyságú plakátokon az egyik nap egy klasszikus festményt csodálunk majd meg, másnap emberi kéz érintése nélkül egy tájkép jelenhet meg, este pedig akár a híradó is mehet rajta.

Egy húszkötetes enciklopédia forgatása helyett egyetlen kötet lapjain megjeleníthető minden cikkely, sőt a magyarázatokat rövid videobejátszások kísérhetik. A szakértők ezen kívül a kedvező árú e-papír felhasználásával újszerű monitorok, gépjármű-műszerek és útbaigazító táblák kifejlesztését ígérik.

Az e-papír 3-4 év múlva piacérett

Ezek a mondatok nem Jules Verne víziói a jövőről, hanem az e-papír lehetséges használatának néhány gyakorlati példája. Az első késztermékek már megcsodálhatóak az USA-ban. A felhasználás egyelőre bevásárlóközpontok, repülőterek és vasútállomások gyakran cserélt kijelzőire korlátozódik. Ezen a területen az ultravékony e-papír az LCD-alapú kijelzőkkel versenyez, amelyek egyébként nem csak drágábbak, de érzékenyebbek is.

Az elektronikus könyvek és újságok legkésőbb 3-4 év múlva piacérettek lehetnek. A kutatók azt ígérik, 5-10 év múlva már magas felbontású színes kijelzőket fognak gyártani, amelyeket poszterként a falra lehet akasztani, vagy felcsavarva tárolni és szállítani.

Az Egyesült Államokban már láthatunk néha e-papirt használó hirdetőtáblákat

Cégek a fejlesztésért

Ezidőtájt az e-papír kifejlesztésében fej-fej mellett versenyez az IBM, a Xerox és a Lucent. Ez utóbbi egy kis új céggel, az erre a területre specializálódott E-Ink nevű kis céggel működik együtt. A Xerox már legyártatta az első tekercs e-papírt a 3M-mel, de ez még egy megfizethetetlenül drága prototípus volt. Természetesen a Távol-Keleten is dolgoznak ezen a technikán. A japán Matsushita Electric konszern komoly fejlesztésekbe fogott, de ottani késztermékről még nem érkezett hír.

Az E-Ink már egy lépéssel tovább jutott, és "Immedia" márkanéven árulja a termékét. Az új technika igen népszerűvé tette az első felhasználási helyeket: a J. C. Penney drogériákban az első időkben az emberek körülállták a kijelző táblákat.

Az üzlethálózat számára rendkívül előnyös, hogy a költséges plakátok kinyomtatása helyett az akciós termékekről szóló tájékoztatót egy központi számítógépről azonnal eljuttathatják minden üzletbe. Külön előny, hogy plakátok energia felhasználása nélkül megtartják az új tartalmat.

Az alapok

Vajon meddig marad fenn a könyv?

Az újszerű technológia egyszerű és mégis zseniális eljárást használ. Amit az emberi szem mint nyomtatott szöveget, vagy képet érzékel, valójában számtalan mikroméretű, színezőanyaggal töltött kapszula. Gyenge elektromos impulzusok hatására a legegyszerűbb típusban elfordulnak a golyócskák, és a fehér vagy a fekete oldalukat mutatják a szemlélő felé. Maga a hordozóanyag ugyan két és félszer vastagabb a hagyományos papírnál, de úgy néz ki, és olyan a tapintása, mint valami több rétegű papírnak.

A kutatások arra irányulnak, hogy a megjelenített tartalmat olyan könnyen lehessen olvasni, mintha valódi papíron lenne. Jelenleg ezzel az eljárással 100dpi-s felbontás érhető el (100 képpont egy hüvelyknyi szakaszon), ami éppen megfelel egy üzletben kifüggesztett táblán, de még kevés a kényelmesen olvasható újságoldalhoz. Összehasonlításképp: egy átlagos lézernyomtató 600 képpontot, a fotóminőségű nyomtatók pedig akár 1500 képpontot is képesek megjeleníteni.

Valódi e-book

A hirdetőtáblák mellett az e-papírből rövidesen újszerű elektronikus könyveket "fűzhetnek". E-book-ot már tavaly is lehetett kapni, de ezek a készülékek inkább hasonlítanak egy kéziszámítógépre, mint egy könyvre. Az olvasás nehézkes a szürke különböző árnyalataival operáló képernyőn, és gombnyomásra kell görgetni a szöveget.

Ehelyett a típusok helyett valódi e-book generációk születhetnek, amelyek megtévesztésig hasonlítanak majd a valódi könyvekre. Az olvasó a megszokott módon lapozgathat bennük, és egy kis gyűrődés sem árt a lapoknak. Az E-Ink már dolgozik az e-book ilyen változatán, és egy éven belül be akarják mutatni a prototípust. Öt év múlva szerintük a készterméket piacra lehet dobni, és smart cardokon árusíthatják hozzá a megjelenítendő tartalmat.