Az emberi agy most is fejlődik

Amerikai kutatók bejelentették, hogy bizonyítékokat találtak az emberi agy most is folyamatban levő fejlődésére. A Bruce Lahn vezette chicagói kutatócsoport a modern embert 37 ezer évvel ezelőtt élt őseinkkel hasonlította össze. Mint megállapították, az agy méretét befolyásoló két génben jelentős változások történtek.

A génváltozatok megjelenési ideje mindkét esetben egybeesett bizonyos kulturális minták meghonosodásával. Az egyik, az ASPM-változat alig 5800 évvel ezelőtt keletkezett, mégis jelen van a ma élő emberek mintegy 30 százalékának szervezetében, idézi a BBC a kutatók megállapításait.

A feltételezések szerint az ASPM-változat megjelenése egybeeshetett a mezőgazdaság meghonosodásának, az első városok illetve első írott emlékek megjelenésének idejével.

Betört a kultúra

Ez az időszak evolúciós léptékkel rendkívül rövidnek számít, ami intenzív kiválasztódási folyamatra utal, írták a kutatók a Science szaklapban megjelent beszámolójukban.

A korábbról származó mikrokefalin-változat mintegy 50 ezer évvel ezelőtt, olyan jellegzetességekkel együtt bukkant fel, mint a művészet és a zene, a vallás, illetve bonyolult eszközkészítés. Ez a génváltozat a ma élő emberek mintegy 70 százalékában megtalálható.

Bruce Lahn szerint a valódi kérdés az, hogy a genetikai evolúció okozta-e az emberiség kulturális evolúcióját, vagy csak véletlen egybeesésről van szó.

Nem ért nyugvópontra

A kutatók szerint a változásoknak köze lehet a fenti gének agyméretet befolyásoló komoly szerepéhez, de egyúttal hangsúlyozták, hogy a változás nem feltétlenül jelent magasabb intelligenciát.

"Csak mert a gének még mindig fejlődnek, nem jelenti szükségszerűen, hogy az emberek okosabbak lesznek" - fejtegette Bruce Lahn. A kutatók vizsgálatai arra utalnak, hogy az emberi evolúció folyamata, az agy mérete és komplexitása valószínűleg még nem ért nyugvópontra.

"Ha az emberi faj megéli a következő egymillió évet, elképzelhetőnek tartom, hogy a mostani és az akkori agy felépítésében lényeges különbségek volnának felfedezhetők" - jelentette ki Lahn.

A kutatók a következőkben azt kívánják megvizsgálni, hogy a genetikai különbségek kiváltotta biológiai változások okoztak-e természetes kiválasztódást, előnyben részesítve az egyik változatot a többihez képest.

Valamit segíthetett

Abban már most is biztosak a kutatók, hogy a változásoknak valamilyen evolúciós előnyt nyújtaniuk kellett, például pozitív változást a tanulási képességben vagy a személyiségben, javított mozgáskontrollt, esetleg jobb ellenálló-képességet idegi vagy pszichiátriai bántalmak ellen.

Geraint Rees, a londoni University College neurológusa szerint az eredmények figyelemreméltóak. Ami számára meglepő, hogy amerikai kollégái a változásokat a fejlődéstörténet közelmúltjában tudták elhelyezni.

Az eredmények nyomán érdemes volna megvizsgálni, miért keletkeztek a genetikai változások, és mik lettek a pontos következmények. Rees szerint bár szép feladat, a genetikai változásokat túl merész dolog egyből kulturális változásokkal kapcsolatba hozni.