Űrszemétből készül az űrhajóskaja

Egy lépéssel a Mars meghódítása előtt elérkeztünk a pillanathoz, amikor újra kell gondolnunk az élelmiszer- és oxigéntermelést, valamint a víztisztítás kérdését - mondják az űrkutatók. Egy jövőbeni Nemzetközi Űrállomásnak, vagy a vörös bolygón kialakítandó űrkolóniának ugyanis nem lesz módja kidobálni a szemetet. Az ok egészen egyszerű: fél kiló hulladék űrbe pottyantása alsó hangon tízezer dollárba kerül, és lássuk be, annyi könnyen összejön.

A NASA által finanszírozott, októberben nyíló Purdue Központ feladata az lesz, hogy töviről hegyire kitalálja a teljesen önfenntartó környezetet. A kutatóknak többek között ki kell dolgozniuk az úgynevezett "bioregeneratív" lakóhelyeket, amelyek egymás melléktermékét dolgozzák fel, úgy, hogy újra felhasználhatóak legyenek. "Az ember nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy kinyitja az ajtót, és kidobja a szemetet, ha éppen a Marson tartózkodik" - mondta James Alleman, a Purdue egyik kutatója.

Nem vész el, csak átalakul

Elszabadult pénztárgép-szalag

A hőtermelésre remekül alkalmas baktériumokra az űrkolóniákban igen nagy szerep hárul majd, ugyanis a szilárd emberi ürüléken tudnak a legvígabban tenyészni. Ez az energia fűti majd fel közel kilencven fokosra a reaktorokat. Emellett jelentős szerepe lesz azoknak a növényeknek, amelyeket a szemétben szándékoznak termeszteni, majd belőlük kivonva a vizet, azt a levegőben szétpermetezni. A permetet ezután sűrűsíteni lehet, és így tiszta vizet kap a szomjazó űrgyarmatos.

"A vizelet sok szilárd összetevőt tartalmaz, így azt is tisztítanunk kell" - mondja Alleman. A múltban a NASA azzal próbálkozott, hogy felforralta a vizeletet, és a gőzt felfogta, ám Allemanék most egy energiatakarékosabb megoldáson gondolkodnak: lefagyasztják a vizeletet és kicsapatják a benne lévő sótartalmú szilárd anyagokat.

Vegetariánusoknak kedvez az űrmenü

Hely- és energiatakarékossági okokból (értsd: a borjúhús finom, de a borjú nagy és nehéz) a gyarmatosok diétája elsősorban növényekből áll majd: rizs, gabona, hüvelyesek, édes krumpli, fokhagyma, vöröshagyma, saláta és paradicsom lesz a menüben. Minden növényt egy úgynevezett hidroponikus rendszerben fognak termeszteni, azaz egy sekély, vízből és ásványi anyagokból álló oldatban. Hogy az étkezés ne legyen olyan egyhangú, gombát és halat is lehet majd találni az önnfenntartó űrlakhelyeken. Ezek táplálása az ember számára emészthetetlen növényi hulladékkal oldható meg.

Hulladékevő mikróbák

Szökésben a rágógumi

Újdonság lehet a levegőtisztításban a "biofilm", vagyis az a mikróbarétegekből álló anyag, amely képes a fürdésre és mosogatásra alkalmas, úgynevezett "szürke vizet" kezelni és tisztítani. A biofilm azokon a műanyag felületeken terem, amelyeken víz és levegő halad keresztül, és egy olyan szűrőt hoz létre, mint amilyen a közönséges vízcsapokban van, azzal a különbséggel, hogy a mikróbák ebben az esetben megeszik azokat az organikus szennyeződéseket, amikkel szembetalálkoznak.

Fontos része a kutatásnak az, hogy hogyan lehet ezeket a rendszereket integrálni. "Igencsak komplex rendszerekről van szó, amelyek remekül elműködgetnek magukban, de mi történik, ha összekapcsoljuk őket?" - veti fel a kérdést Cary Mitchell, az központ igazgatója, és egyben növényfiziológus professzora. Az egészséges atmoszféra érdekében a gyarmatosoknak meg kell tanulniuk például, hogy mikor milyen növényt ültethetnek el, vagy szüretelhetnek le, és mekkora mennyiségben. A növénytermesztéshez sokat kell majd kalkulálni, hiszen itt a hely igen kicsi lesz, és az sem mindegy, hogy mennyi víz szükséges a paradicsompalánták öntözéséhez.

A Purdue Egyetem által vezényelt ötéves kutatási szakasz merőben más lesz, mint a NASA eddigi űrfejlesztései. Azokat ugyanis rövidtávra tervezték, itt viszont a huzamos kozmoszbeli tartózkodás alapjait próbálják megteremteni. Az azonban biztos, hogy még sok víz lefolyik a Dunán, míg valaki belekóstolhat az első űrben termett vegetariánus ételbe.