Angelika
-4 °C
3 °C

Így tanulhatunk a gyerekektől, akiknek csak fél agyuk van

2008.07.15. 16:00
Nico kedves és nyitott argentin tinédzser, aki imádja a vívást, énekel az iskolai kórusban és képregényeket rajzol. Brooke néhány évvel idősebb, barátságos fiatalember, aki nemrég végzett a gimnáziumban és élvezi a munkáját a helyi szupermarketben. Mindketten átlagos fiatalok, de a fejük belsejében van valami különös: mindkettőjüknek hiányzik a fél agya. Egy amerikai agykutató a New Scientistben számolt be a velük végzett tanulási kísérletekről.

Niconak hároméves korában távolították el a jobboldali agyféltekéjét súlyos és makacs rohamok után. Brooke tizenegy volt, amikor leválasztották bal agyféltekéjét, ugyanis Rasmussen-szindrómában szenvedett, ami a központi idegrendszer ismeretlen eredetű, súlyos, progresszív megbetegedése. Jellemzőek rá a gyermekkorban kialakuló hosszú ideig tartó féldali görcsrohammok, következménye lehet a féloldali bénulás, és a mentális funkciók drasztikus hanyatlása.

Például hangsúly

Dr. Mary Helen Immordino-Yang olyan képességeket vizsgált a két fiún, amelyekről tudott, hogy mindkét agyi félteke szükséges a működésükhöz. A vizsgált képesség az érzelmi prozódia volt, amelyhez kognitív és emocionális fejlettség egyaránt szükséges. A prozódia a beszéd ritmusára, hangsúlyozására, hanglejtésétre, folyamatosságára, érzelmi töltetére utaló szakkifejezés.

Hogy érthetőbb legyen, mondja ki hangosan az alábbi mondatokat, a hangsúlyt helyezze a nagy betűvel írott szakaszokra:

1. személy: Baktalórántházára megyek.
2. személy: TE mész Baktalórántházára?
3. személy: Te MÉSZ Baktalórántházára?

Mind a kettes, mind a hármas személy kétkedik az egyes személy terveiben. A kettes személy azt gondolja, hogy másnak kellett volna mennie Baktalórántházára, a hármas személy pedig nem is tudta, hogy az egyes személy Baktalórántházára megy. A különbség hangsúlyozásból, illetve a két kérdező arckifejezéséből adódhat.

Ahogy cikkében Dr. Immordino-Yang kifejti, a legtöbb felnőttnél a nyelvvel kapcsolatos szavak és jelentések megértéséért az agy bal féltekéje felelős, azonban az érzelmi prozódia, vagyis az alkalmas hanglejtés, hangszín, hangsúly kifejezésének képességéért a jobb. Ahhoz, hogy valaki a fenti példát érzékletesen ki tudja mondani hangosan, két féltekéjének együtt kell működni. Vajon hogy képes Nico (akinél hiányzik az intonációért felelős jobb félteke) és Brooke (akinél hiányzik a helyes mondatszerkesztésért felelős bal) megérteni és kimondani hasonlóan különböző mondatokat?

Dr. Immordino-Yang különböző beszédvizsgálatokat végzett a két gyerekkel, a legegyszerűbb különbségtételektől elkezdve, hangmagasságok azonosításán át, egészen a gúnyos hangsúly felismeréséig. "Ahogy vártam, a fiúk különböző teljesítményt nyújtottak. Nico fantasztikus volt a hangszínek megkülönböztetésében és a beszéd dallamának azonosításában, míg Brooke feltűnően rossz. Ugyanakkor ő csodálatosan felismerte és bemutatta a gúnyt, míg Nico képtelen volt rá" - írja a New Scientistben közölt cikkében.

Máshogy érti

Azok az emberek, akik hangszínen alapuló nyelveket, mint például a kínai mandarint beszélik, a jobboldali agyféltekéjüket használják az érzelmi prozódia alkalmazásakor és megértésekor, azonban a bal féltekét használják a kifejezések jelentésének megkülönböztetésére. "Ennek alapján elképzelhető, hogy Nico képes lenne megbirkózni egy gúnyos hangsúllyal, ha az egy nyelvtani kategória lenne, nem pedig egy érzelmi utasítás? Ez megmagyarázná Nico csodás teljesítményét az azonosításban, ugyanakkor szegényes képességét az érzelmek jelentésének kifejezésében" - írja a kutató, majd hozzáteszi, az eredmények szerint a vizsgálati alanyok úgy igazodnak a problémamegoldáshoz, hogy meglévő erősségeiket fejlesztik, és azokat még kreatívabban használják. Vagyis Nico a kifejezéseket azonosítja, a hangsúlyra ugyanis képtelen.

Nico és Brooke vizsgálatával jelentőségteljes eredményeket ért el az agykutató: felismerte, hogy a két fiú olyan képességekre tett szert, amelyek a hiányzó agyterület tipikus képességei. A kutatás folytatásaként azt vizsgálja majd, hogyan működnek az egyéb agyterület-specifikus készségek, mint az olvasás, vagy a matematika. Ezeket a diákok tanulási képességeinek javításában igyekszik majd kamatoztatni.