Kiderült, hogyan terjed az influenza
Eddig nem tudtuk a választ arra az egyszerű kérdésre, hogy miként terjed az influenza, és hogy a járvány miért éppen télen vonul végig a fél világon. Egy 1919-es orvosi feljegyzésnek hála új kísérleteket indítottak a témában, így minden kiderült az ádáz kórokozóról.
Kilégzés, fertőzés
Nehéz az influenzát tanulmányozni, mert a laboratóriumokban élő kísérleti állatok a vírusra másképp reagálnak, mint az emberek. Az egerek köreiben például nem ugyanaz a vírustörzs terjed, és a rágcsálók nem is fertőzik meg egymást. Bár a vadászmenyét hasznos kísérleti alanynak bizonyult, a kutatók utálják, mert nemcsak nagy és drága, de még harap is.
Szerencsére az amerikai hadsereg orvosai 1919-ben leírták, hogy az 1918-as járványban elpusztultak a laboratóriumaikban használt tengerimalacok, tehát kiderült, hogy a tengerimalacok elkaphatják az embert is megbetegítő influenzát. A New Scientist cikke szerint manapság ritkán kísérleteznek tengerimalacokkal, ezért nem próbálkozott velük senki sem.
Peter Palese, a Mount Sinai Medical School munkatársa több száz tengerimalacot megfertőzött emberi influenzával, majd különböző hőmérsékleten és páratartalmon megnézték, hogy miként terjed a kór. Az állatok ketrecei elég messze voltak egymástól, így azt is bebizonyították, hogy a kór nem fizikai érintkezéssel terjed. Mivel a tengerimalacok nem köhögnek és nem is tüsszentenek, egyszerűen a kilélegzett levegő szállította tovább a vírusokat.
Gyenge védelem
Szobahőmérsékleten és viszonylag alacsony, 20-35 százalékos páratartalmon, illetve közepes (65 százalékos) páratartalomnál jól terjed a vírus. Kevésbé terjed 50 százalékos páratartalomnál, 80 százalék fölött pedig egyáltalán nem. Ez utóbbi azzal magyarázható, hogy magas páratartalomnál a vírust szállító cseppek kicsapódnak. A száraz levegő egyébként az orr védelmi vonalait is gyengíti.
A hőmérséklet azonban a páratartalomnál is fontosabb tényező. 5 Celsius foknál az állatok olyan páratartalom esetén is könnyen megfertőződtek, amely melegebb környezetben megállította a vírust. Hidegben az állatok orra két nappal hosszabb ideig menedéket nyújtott a vírusnak. Ez azért van, mert hidegben a nyálka ragadósabb, a szervezetünk nehezebben bánik el a vírussal.