Negyvenezer éves fogat találtak Görögországban

Ez az első, a neandervölgyiekhez köthető lelet, amelyet Görögországban eddig találtak. A fog elemzése arra enged következtetni, hogy egykori tulajdonosa életének legalább egy részét távol töltötte attól a vidéktől, ahol elhunyt.

Egyes szakértők szerint a neandervölgyi ősember behatárolt területen élt, mások szerint valamivel mozgékonyabb lehetett az életmódja, különösen ha vadászatról volt szó. Az utóbbi változatot eddig csupán közvetett bizonyítékok, például kőeszközök támasztották alá, amelyek arra utaltak, hogy a neandervölgyi ősember nem volt annyira röghöz kötött.

Az első tárgyi bizonyítékot a fog szolgáltatta, amelyet még 2002-ben találtak. A fogzománc stronciumelemzését most végezték el a németországi Max Planck Intézetben. A stroncium bizonyos korig épül be egy adott geológiai környezetben a fogakba, így segítségével ki lehet mutatni, hogy az adott személy honnan származik. A stronciumvizsgálat tanúsága szerint az ominózus neandervölgyi mintegy 20 kilométernyire attól a helytől gyerekeskedett, ahol a szó szoros értelmében otthagyta a fogát.

Eleni Panagopulu, a dél-görögországi paleontológiai és szpeleológiai intézet kutatója szerint az elemzés hozzájárul a paleoantropológia egyik központi kérdésének, a neandervölgyiek mobilitásának megoldásához. "Leleteink azt bizonyítják, hogy mozgékonyabb életformát folytattak, településhálózatuk pedig sokkal szerteágazóbb, és jobban szervezett volt, mint hittük" - hangsúlyozta a kutató. Abból kiindulva, hogy a neandervölgyiek és a modern Homo sapiens egy ideig egymás mellett létezett Európa bizonyos térségeiben, feltételezhető, hogy a nagyobb mobilitás elősegíthette a két populáció közötti kapcsolatokat kulturális, de esetleg biológiai szinten is.