Az Északi-tenger német szigeteket mos el
További Tudomány cikkek
-
Használható fegyver-e a kínai Halálcsillag? - Megőrülhetett a Balti-tenger magányos delfinje?
- Vészhelyzeti csúcstalálkozót hívtak össze a kutatók, katasztrofális tengerszint-emelkedésre figyelmeztetnek
- Kiderült, az állva végzett irodai munka semmivel sem egészségesebb, mint ha ülve dolgozunk
- Horror vagy médiahack az első fejátültetés?
Az Északi-tenger veszélyezteti az Északi-Fríz-szigeteket, a víz ugyanis partszakaszokat harapott ki több helyen, valamint földet és homokot mosott el. A vízszint folyamatos emelkedése egyre jobban veszélyezteti majd a német partvidéket. 1532-ben már történt hasonló, mikor Rungholt szigete teljesen víz alá került.
Az idei orkánok és a háborgó tenger hatalmas tömegű homokot és földet mosott el a német Északi-Fríz-szigetekről. Sylt, a híres üdülőhely strandjából 50 méter széles sávot harapott ki a tenger, és csaknem 700 ezer köbméter homokot mosott el a víz még a csütörtöki orkán előtt. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a tenger a szigetek alapját is veszélyezteti.
A történelem ismer hasonló esetet, 1362 januárjában elmerült a vízben Rungholt szigetének egy része, csaknem kétszáz évvel később, 1532-ben pedig mindenki elpusztult, aki visszatelepült a szigetre, ami szinte teljesen víz alá került.
Veszedelmes január
Az idei január igen veszedelmesen kezdődött, az első vihar Utersum polgármestere szerint harminc méteres darabot szakított le Föhr szigetéből, és megtámadta a sziget magját is. Kampenben a híresen szép, sziklás partfal jelentős részét leszakította az áradat.
A mostani orkánok mellett német kutatók szerint a tengerszint várható emelkedése miatt a mostaninál sokkal rosszabb helyzet alakulhat ki a német partvidéken és szigeteken. Az évszázad utolsó harmadára viharok idején 20-40 centiméterrel magasabb lesz a tenger szintje, és ehhez hozzá kell még számolni a tengerszint átlagos emelkedését is, ami a globális felmelegedés hatása.
A helyzet az, hogy folyamatosan magasabb vízállásra, és hosszabb ideig tartó rendkívüli időjárási helyzetre kell számítani, nyilatkozta az egyik szakértő a Der Spiegel című hamburgi hetilap internetes kiadásában.
Márciusban kezdődik a Nemzetközi Sarki Év
Az Északi- és a Déli-sarkon végbemenő változások kihatnak a tengerek vízszintjére és az éghajlatra, a halászatra, a nyersanyag-kitermelésre, valamint sok állat- és növényfajra, ezért súlyos veszélyeket hordoz, hogy a hőmérséklet emelkedése elsősorban ezekben a régiókban érezteti hatását.
Az elmúlt ötven évben az Északi-sarkvidéken 1,1 fokkal emelkedett a levegő hőmérséklete, ami a globális átlagnak éppen a kétszerese, tájékoztatott Peter Lemke, a bremerhaveni Alfred Wegener Intézet (AWI) klimatológusa múlt héten, egy Majna-Frankfurtban rendezett konferencián. Az előrejelzések azt mutatják, hogy a hőmérséklet az elkövetkező száz év alatt további négy-hét százalékkal emelkedik, ami végzetes következményekkel járhat.
Különböző szakterületek kutatói így Nemzetközi Sarki Év megrendezésére hívtak fel. Ennek keretében 66 nemzet csaknem 55 ezer tudósa 2007 márciusától kezdve két éven át eddig még soha nem látott alapossággal végez majd kutatásokat a sarkvidékeken. A nagyszabású kutatási kampányt a Meteorológiai Világszervezet (WMO) és a Nemzetközi Tudományos Tanács (ICSU) szervezi.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
