Robbantás hat kilométer mélyen
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Tudomány cikkek
-
Hatalmas aranylelőhelyre bukkantak Kínában, ez lehet a Föld egyik legnagyobbja - A Csendes-óceán villámai miatt lehet több zivatar Magyarországon
- Használható fegyver-e a kínai Halálcsillag?
- Megőrülhetett a Balti-tenger magányos delfinje?
- Vészhelyzeti csúcstalálkozót hívtak össze a kutatók, katasztrofális tengerszint-emelkedésre figyelmeztetnek
A Makóban a napokban megtalált gázkészlet nem tekinthető hagyományosnak, ezért a kitermelése is különleges technológiát igényel. A titokként kezelt eljárást Amerikában nukleáris robbantással is ismerik.
Üzleti titok az az eljárás, amivel a kanadai Falcon Oil and Gas Ltd. tulajdonában lévő TXM Olaj- és Gázkutató Kft. kitermelné a Makó és Pusztaszer térségében 5-6 kilométer mélyen levő földgázt – nyilatkozta az Indexnek Dr. Molnár József szolnoki bányakapitány. A szakember szerint ő sem ismeri részleteiben a technológiát, de annyi bizonyos, hogy a hagyományos módszereknél drágább és kockázatosabb eljárásról van szó.
Forró talaj
Földgáz a kőolajhoz hasonlóan akkor keletkezik, amikor szerves anyagok (ha földgázról beszélünk, akkor jellemzően szárazföldi növények) levegőtől elzárva bomlani kezdenek. A szerves anyagra évmilliók alatt különböző kőzetrétegek rakódnak, és kialakul az úgynevezett anyakőzet. Erre további üledékek rakódnak, és az anyakőzet egyre mélyebbre jut. A mélyben levő magasabb hőmérséklet hatására képződik a szerves vegyületekből két legfontosabb szénhidrogénünk, a földgáz és a kőolaj. A több mint 90 százalékban metánt tartalmazó földgáz kialakulásának optimális hőmérséklete 120-180 Celsius fok között van. Ekkora hőmérséklet általában 4000-6000 méter mélyen fordul elő, Magyarországon azonban más a helyzet.
A geotermikus gradiens (a talaj melegedését jelző a mértékegység) ugyanis nálunk igen alacsony. Amíg Dél-Afrikában e gradiens értéke 127 m/°C, a világon pedig átlagosan 33 m/°C, addig hazánkban 15-20 m/°C (azaz ennyi méterenként emelkedik a talaj hőmérséklete 1 fokot). A gyorsan forrósodó talaj nemcsak a bányászatban de a szénhidrogén-kutatásban is hátrányt jelent, mert a megnyitott lelőhelyek a kéregmozgások következtében könnyen elvizesedhetnek a beszivárgó termálvíz miatt.
A melegedés azért is probléma, mert a földgáz a legkisebb szikrától is könnyen belobban, és ijesztő fáklyaként ég (mint az többször is előfordult az utóbbi években). Ráadásul a hatalmas mélységben uralkodó rétegnyomás miatt az egyszer már beindított termelést nem lehet felfüggeszteni, és a tetemes mennyiségű környezetszennyező fúróiszappal is kezdeni kell valamit. Általánosságban igaz, hogy minél mélyebbről kell felhozni a gázt, annál problémásabb és drágább a kitermelés. Magyarországon a legnagyobb mélységet, 5842,5 métert Hódmezővásárhelyen érték el egy fúrás során (az ott mért belső hőmérséklet 237 fok volt), az iparszerű földgáz-kitermelés legnagyobb mélysége viszont csak kb. 3500 méter (a Csongrád megyei Üllés térségében).
Csapdahelyzet
A makói földgázkészlet nemcsak mélysége, hanem elhelyezkedése miatt is problémás. A szénhidrogének az évmilliók során vándorolnak a kőzetek között, amikor azonban a mozgásukat egy nem áteresztő fedőkőzet akadályozza meg, felgyűlnek, szaknyelven "csapdát" képeznek. Az ilyen csapdák kitermelése egyszerűbb, mint az üledékben maradt földgáz kinyerése, az Alföld alatti készlet viszont üledékes, és széttöredezve, különböző kőzetrészekbe ágyazódva található.
A szolnoki bányakapitány szerint ilyen esetekben robbantással repesztik meg a mélyben levő kőzetet, hogy kiszabaduljon belőle a földgáz, amit ezután nyomáskülönbséggel juttatnak a felszínre. A Falcon Oil is ilyesféle eljárással dolgozik, és a technológiának van olyan változata is, amiben nukleáris robbantást használnak, de a bányakapitány szerint Magyarországon hagyományos robbanóanyagokkal tervezik megrepeszteni a kőzetet.
Az ilyen jellegű kitermelésnél a megtérülés jelenti az egyik legnagyobb problémát. A kőzet áteresztőképessége ugyanis kicsi, egy robbantás csak kis mennyiségű földgázt szabadít fel. Ezért a több kilométer mélyen levő, földgázt tároló, amúgy is széttöredezett üledéket csak sorozatos robbantásokkal lehet összeroppantani. A Makónál 6000, Pusztaszernél 4500 méter mélyen levő földgáz sorsa ezért bizonytalan még: a nem hagyományos, a nagy mélység miatt kockázatosabb termelési módszer gazdaságossága egyelőre kérdéses.
Az eddigi legmélyebb fúrás
A világ legmélyebb kutató fúrása a mai Oroszország területén, a Kóla-félszigeten, Zapoljarni város közelében történt. A tudományos céllal 1965-ben indított kísérlet eredeti célja az volt, hogy 15 000 méteres mélységet elérve bővebb ismereteket kapjanak a földkéreg szerkezetéről. Nemzetközi projekt keretében elkezdődött a fúrás, és 1979 június 6-án meg is dőlt az addigi 9 583 méteres oklahomai rekord. A 12 000 méteres mélységet 1983-ban érték el, amelyet egy álló évig ünnepeltek (a fúrás addig szünetelt). A mai napig rekorder 12 262 méteres csúcsmélységet és az ezzel járó 180 °C-os hőmérsékletet 1989-ben érték el. A körülményekkel az akkori technikának is meggyűlt a baja, és a fúrást végérvényesen leállították.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
