Aladár, Álmos
-1 °C
1 °C

Genetikai okai vannak a dohányzásnak

2008.04.03. 16:45
Akiben jelen van a 15-ös kromoszómán lévő két módosulat, azok szinte egyből rászoknak a dohányzásra, és a tüdőrák kockázata is nagyobb az esetükben. Persze lehet, hogy azért, mert egyből rászoknak a dohányzásra.

Kutatók nemzetközi csapata olyan genetikai változatokat határozott meg, melyek növelik a nikotinfüggés és tüdőrák kockázatát. A módosulatok hordozói leszokni is nehezebben tudnak szenvedélyükről.

Három kutatócsoport tanulmánya jelenik meg a Nature and Nature Genetics szaklap csütörtöki számában, és ezek mindegyike a 15-ös kromoszómán lévő két módosulatot jelöli meg a nikotinfüggés lehetséges okaként.

Ezek a génváltozatok gyakoriak a lakosság körében, de csak azoknál növelik a tüdőrák kockázatát, akik dohányoznak.

Azoknak az egykori vagy jelenlegi dohányosoknak, akik a két génváltozat mindkét kópiáját hordozzák, vagyis mindkét szülőjüktől a "rossz" módosulatot kapták, 80 százalékkal növekszik a rák kockázata azokhoz a dohányosokhoz képest, akik nem ezeket a változatokat örökölték.

A vizsgálatokat az Egyesült Államok kormánya és európai kormányok finanszírozták. A kutatók Európában, Kanadában és az Egyesült Államokban 35 ezer ember genetikai markereit térképezték fel. Egyelőre nem biztosak abban, hogy amit találtak, az egyetlen génen található változatsor, vagy három közeli gén módosulata. Ettől függetlenül az eredmény ugyanaz: ezek a genetikai cikornyák növelik a függés és a tüdőrák kockázatát.

A legnagyobb tanulmányt készítő izlandi deCODE Genetics cég munkatársai szerint eredményeik arra utalnak, hogy azoknál, akik hordozzák a módosulatokat, a függőség elkezdődik, amint elkezdik a dohányzást.

A tanulmányok szerzői abban azonban nem értenek egyet, hogy a génmutációk közvetlenül okozzák-e a megnövekedett tüdőrákkockázatot, vagy áttételesen, a gyakoribb dohányzás miatt.

A sejtek nikotinreceptorát kódoló genetikai változatok magyarázatot adhatnak néhány olyan kérdésre a láncdohányzással, nikotinfüggéssel és a tüdőrákkal kapcsolatban, amelyekre a környezeti tényezők, az agykutatás és a statisztika nem volt képes megtalálni a választ.