A tudósok nagy része ateista

Az anonim felmérésben résztvevő 1646 kutató 52 százaléka mondta, hogy nem vallásos. Ez az arány jóval magasabb mint a reprezentatív amerikai hányad, a teljes népesség csupán 14 százaléka vallja ugyanezt. A megkérdezettek 31 százaléka egyáltalán nem hisz isten létezésében, további 31 százalékuk mondta, hogy nem tudja, van-e isten vagy nincs és csupán 9,7 százalékuk szerint "nincs kétség az isten létezését illetően". A kutatók 56 százaléka semmilyen egyházi eseményen nem vett részt az elmúlt egy évben.

Evolúciós vita

A kutatást Elaine Howard Ecklund, a Buffalo Egyetem szociológusa és Christopher P. Scheitle, a Pennsylvania Egyetem kutatója végezte. A vizsgálatban 271 többórás mélyinterjút is készítettek vezető tudósokkal. Ecklund az ABC News-nak azt mondta, a megkérdezett tudósok nem reprezentálják a teljes tudóstársadalmat, de véleménye szerint az eredmények ennek ellenére fontosak, mert bemutatják a nemzet akadémiai közösségének vallási attitűdjét. A magas válaszadási hajlandóság (a megkeresett kutatók 75 százaléka válaszolt) is azt mutatja, a téma nem jelent tabut a tudományos élet képviselői között.

A kutató szerint a tudományos és vallási kérdések vitája a tudomány megjelenésével egyidős és ez napjainkban is aktuális például az őssejtkutatások vagy az evolúció tanaival szemben álló, az Egyesült Államokban feltörekvő intelligenstervezés-elmélet tárgyalásakor. A Harvard például külön kutatócsoportot hozott létre, hogy állást foglaljon az Egyesült Államokban az elmúlt tíz évben kiújult teremtéselméleti vitában. Az intelligens tervezés nevű, az elmúlt másfél évtizedben ismertté vált teória hívei szerint az élet olyan bonyolult, hogy egy értelmes mérnök, esetleg néhány okos ufó nélkül soha nem jöhetett volna létre.

Szocializáció miatt

Az eredményekből úgy tűnhet, a tudományos munkásság távol tartja az embert a vallástól, ám Ecklund szerint ez nem így van. Közel az összes istenhívő válaszadó vallásos környezetben nevelkedett és felnőttként is ugyanazt az életmódot folytatta, legtöbbjük sokgyermekes, vallásos családban él. Érdekes adat volt az is, hogy a teljes népességben jellemző trenddel ellentétben a fiatalabb tudósok vallásosabbak voltak, mint az idősek. A nők rendszerint vallásosabbak, de a kutatók esetében nem volt szignifikáns eltérés a férfiakhoz képest.

A szociológus kiemelte, a tudósok vallásosságát egyértelműen a szocializációs minta határozza meg. A vizsgált személyek nagy része pedig olyan családi környezetben nőtt fel, ahol a vallás nem volt meghatározó, írja a Social Problems című folyóiratban megjelent cikkében.

Biológus hitetlenek

A kutató fizikusokat, kémikusokat, biológusokat, szociológusokat, közgazdászokat, politológusokat és pszichológusokat kérdezett. A hitetlenek tudományok szerinti sorrendjét érdekes módon nem a fizikusok vezetik, fogalmaz az ABC cikke, pedig közöttük Galileo Galilei és Kopernikusz óta nagy hagyománya van az egyházi vitáknak. Az eredmények szerint a biológusok voltak legkevésbé vallásosak.

A szociológus szerint ez azzal magyarázható, hogy napjainkban az őssejtkutatások, a génkísérletek vagy az evolúciókutatás komoly vitákat kavarnak a vallásos eszmerendszer követői és az ateisták között. A fizikusok pedig megnyugodhatnak, fogalmaz Ecklund, ugyanis az most már eléggé biztos, hogy a Föld kering a Nap körül.