Tudomány

600 éve született Gutenberg

További Tudomány cikkek

Mainz városa Johannes Gutenberg-et, a nyomtatás feltalálóját ünnepli. A Rajna-pfalzi tartományi főváros kiállításokal, felolvasóestekkel és ünnepségeken emlékezik meg egyik leghíresebb fia születésének 600. évfordulójáról. Április közepe óta négy mainzi múzeumban egyszerre rendezték meg az "Aventur und Kunst" (kaland és művészet) címet viselő kiállítást. A nagyközönség Gutenberg művei mellett kor történelmi és művészi hátterét is megismerheti.

Magáról a feltalálóról csak keveset lehet tudni. Johannes Gensfleisch zur Laden nem hagyott hátra személyes iratokat, és az általa nyomott műveket sem szignálta. Néhány levélből, okiratból és bírósági aktából lehet az életútját rekonstruálni. Gutenberg 1400 körül született Mainzban, Friele Gensfleisch és Else Wirich fiaként. Apja a nagypolgárság felső rétegéhez tartozott, és valószínűleg textilkereskedő volt.

Politikai forrongások miatt Gutenbergnek egész fiatalon el kellett hagynia szülővárosát. Vannak jelek arra, hogy 1418-19 folyamán Erfurtban tanult. Legkésőbb 1434-től Strassbourgban tartózkodik, ahol tőkeerős partnerekkel szövetkezve egy titokzatos fejlesztésen dolgozik. A korabeli dokumentumokban ezt az "Aventur und Kunst" szavakkal jellemzik. Könnyen lehetséges, hogy ebben az időben kezdett el dolgozni a betűnyomás kifejlesztésén.

Az eredeti Gutenberg-biblia

Legkésőbb 1448-ban Gutenberg hazatért szülővárosába és egy nagy nyomdaüzem felépítésébe fogott. Itt készültek naptárak, iskolai nyelvtani táblázatok és búcsúcédulák, de a legfontosabb munka az 1455 körül nyomtatott biblia volt. Az úgynevezett 42 soros Gutenberg-bibliát ma is tökéletes mesterműnek tartják. Szakértők szerint két évet vett igénybe pusztán a 100 ezer öntött betű szedése. Az 1282 oldalas biblia készítésének folyamata Stephan Füssel mainzi könyvszakértő szerint 230 ezer munkalépésből állt. Az egykor 180 példányban készült Gutenberg-bibliából világszerte még 49 teljes, illetve töredékesen fennmaradt példányt ismernek.

Gutenberg nem gazdagodott meg a találmányából. A pénzügyi támogatója, Johann Fust ellen indított pere kiegyezéssel zárult, ami pénzügyileg alaposan megtépázta a vállalkozását. Ráadásul a Diether von Isenburg, a pápa által kijelölt mainzi érsek és annak utóda, Adolf von Nassau közti viszály oda vezetett, hogy 1462-ben Nassau bevette a várost, és munkatársaival együtt elkergette Gutenberget. A nyomdászat feltalálóját csak 1465-ben rehabilitálták, és az érsek felvette udvarába. Gutenberg 1468. február 3-án halt meg, és a mainzi Franziskanerkirchében temették el.

Szent byte-ok

A felbecsülhetetlen értékű Gutenberg bibliát hamarosan bárki végiglapozhatja az interneten. Májusban a pergamenre nyomott kötetet két interaktív CD-ROM-on jelentetik meg. A törékeny mű minden egyes kézzel színezett lapját egy különleges asztalon digitális kamerával szkennelték be. A biblia latin szövegének interaktív fordítása angolul, németül, franciául, héberül és görögül érhető el.

,,Elképzelhetetlen jót és figyelemreméltó hasznot köszönhetünk a könyvnyomtatásnak és az ő szabadságának" írta Goethe a "Dichtung und Wahrheit"-ban. Több, mint 350 éven át, a gyorssajtó 1811-es feltalálásáig Gutenberg nyomdatechnikáját szinte változatlan formában használták.

A könyv tömegcikké válása, az analfabétizmus visszaszorulása és az ismeretek terjedése elképzelhetetlen lett volna a könyvnyomtatás nélkül. Csak napjainkban, az internet kifejlesztésével rajzolódik ki egy hasonló médiaforradalom, amely a könyvnyomtatáshoz hasonlóan az élet minden területén képes éreztetni hatását.