Megtalálták a világ legöregebb gyémántjait
További Tudomány cikkek
- A nőkhöz társítjuk, pedig a férfiakba is kódolva van a gyerekekről való gondoskodás
- Meghalt Zsakó László, a hazai számítástechnika tanárképzés jeles alakja
- Így kaphatjuk vissza az elvesztett időt
- Ritka, kék szemű galambocskát kelttettek ki és neveltek fel tudósok
- Állatról emberre terjed a madárinfluenza – újabb világjárvány jöhet?
A négymilliárd éves gyémántokat cirkónkristályok közé ékelődve találták a nyugat-ausztráliai Jack Hills régióban. A lelet egymilliárd évvel öregebb, mint bármilyen gyémánt, amit valaha szárazföldi barlangokban találtak. A Nature-ben publikált cikkükben a felfedezők azt írják, "a gyémántok új dimenziót nyitnak a korai Föld kutatásában".
Az ausztrál és német kutatók állítják, a lelet alátámasztja azt a feltételezést, mely szerint a Föld hidegebb hely volt kialakulása után nem sokkal, mint ahogy azt korábban gondolták. A felfedezők szerint a Hadeikumban, a korai földtörténeti időszakban olyan hűs volt a klíma, mint a mai Földön, írja a Wired magazin.
A kutatók Raman-lézerrel vizsgáltak ezer, véletlenszerűen kiválasztott cirkón-darabot. A kristályok 4.3 - 3.1 milliárd évesek voltak, közülük 45 darabban találtak gyémánt-zárványokat.
Forró vagy hideg?
A Hadeikumról az általánosan elterjedt tudományos nézet egészen 2001-ig az volt, hogy forró, vulkánkitörésekkel és gyakori meteorbecsapódásokkal jellemzett időszak. A második évezred eleje óta azonban 4.3 milliárd éves, Jack Hills-i cirkónkristályok oxigénszintje alapján geológusok egy csoportja a hideg-Föld elméletet hangsúlyozza. Olyan magas oxigénizotóp-szintet találtak a cirkónokban, ami véleményük szerint csakis agyagból származhat. Agyag pedig csak akkor kerülhet a képbe, ha abban az időben óceán borította a Föld-felszínt. Így viszont pokoli meleg sem lehetett, összegeztek a kutatók.
Az ősi cirkónkristályok a legöregebb, azonosított darabjai a földkéregnek. Tartósságuknak köszönhetően szélsőséges környezeti feltételek között is megőrzik a Föld korai fejlődéséről származó geológiai információt. Azok a darabok, amelyekben négymilliárd éves gyémántokat találtak, arról árulkodnak, hogy a korai Föld hasonló lehetett a mostanihoz, állítja a kutatócsoport vezetője.
Hogy lett ott gyémánt?
"Gyémántok akkor keletkeznek, ha a nyomás jobban növekszik, mint a hőmérséklet. Ez rendszerint meteoritbecsapódás idején, vagy akkor jön létre, ha a szén, ami a gyémánt alapja, mélyen beleég a szárazföldi lemezek sűrű kérgébe. A mostani leleteknél a becsapódás lehetőségét valószínűtlennek tartjuk, így marad a hideg agyag, mint a kialakulásra adott magyarázat. Ha helyes az elgondolásunk, akkor ez azt jelenti, hogy a Föld már hűsebb hely volt és kialakult kérge volt, már sokkal korábban, mint azt eddig gondoltuk. Így pedig a korai Föld hasonlított a mai, modern világra" - mondta Dr Alexander Nemchin, a Curtin University of Technology kutatója, majd hozzátette egyelőre össze vannak zavarodva attól a ténytől, hogy a vizsgált cirkónkristályok semmilyen jelét nem mutatják a magas nyomásnak.
A felfedezés azonnal vitát indított, Dr. Ian Williams az Australian National University kutatója ugyanabban a Nature-számban közölt kommentárjában azt írja "nagyon vitatott területről van szó, és komoly felülvizsgálatot kíván a hideg-Föld teória". "Jelen pillanatban csak annyit lehet tudni biztosan, hogy megtalálták a gyémántokat".