![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
Kikeltek a szűznemzéssel fogant gyíkbébik
További Tudomány cikkek
-
Az Eiffel-toronynál is nagyobb aszteroida tart a Föld felé, péntek 13-án lehet a találkozó
- Felszín alatti barlangot találtak a Holdon
- Nem mindegy, mit használunk a kutyánk szobatisztaságra neveléséhez
- Így csavarják el a szívünket a kutyusaink
- Veszélyben a férfiak termékenysége, és ebben is a mikroműanyag a ludas
A Flora nevű sárkánygyík igencsak meglepte gondozóit és a természettudósokat a tudományos nyelven partenogenezisként emlegetett szűznemzéssel. A biológusok korábban is tudták, hogy egyes gyíkfajok képesek az önmegtermékenyítésre, ám a komodói varánuszok esetében először jegyeztek fel ilyesmit.
Tea és szivar
A 2006 májusában rakott tíz tojás közül három megsemmisült, a maradék hétből szerdára már öt kikelt. Két tojás még inkubátorban van. A kikelt varánuszcsemeték mindegyike hím (partenogenezissel csak hím utódok születnek), hosszuk 46 centi, súlyuk 113 gramm. A kicsik és a mama jól vannak, az aprócska sárkánygyíkok már nagy étvággyal pusztítják a szöcskéket és tücsköket.
![](http://index.hu/cikkepek/0701/tech/komodo1.jpg)
"Örömmel mondhatjuk, hogy Flora most már boldog mama és papa egyben. Amikor az első bébije kikelt, nem tudtuk, hogy teát főzzünk neki, vagy inkább adjunk neki egy jó szivart" – viccelődött a BBC-nek Kevin Buley, az állatkert gerincesekért felelős gondnoka. A chesteri állatkert slágereit Húsvéttól tekintheti meg a közönség, addigra nevet is kapnak. Az esemény azért is örömteli, mert a komodói varánusz különösen veszélyeztetett faj: már kevesebb mint 4000 példány él belőlük a Földön.
Nem teljes klónok
![](http://index.hu/cikkepek/0701/tech/komodo2.jpg)
A szűznemzés hátterét részletesen taglaló tudományos magazin, a Nature cikke szerint a sárkánygyíkokban azért alakulhatott ki ez a képesség, mert Indonézia szigetvidékén őshonosak, ahol rendszeresen előfordulhat, hogy a természeti csapások kisebb szigeteken elszigetelnek egy-egy varánuszt. A faj fennmaradását szolgálja, hogy a hímre évekig hiába váró nőstények ekkor megtermékenyítik magukat.
A chesteri állatkert varánusza, Flora sohasem párzott, de még csak nem is volt hím társaságban. A megsemmisült tojásokat vizsgáló Liverpooli Egyetem tudósai szerint a sárkánybébik nem teljes klónjai az anyjuknak, de a DNS-ükben feleannyi a variáció, ami arra utal, hogy a kicsik megduplázták az anya néhány kromoszómáját.
Bárót is esznek
A Délkelet-Ázsiában honos komodói varánusz hatalmas hüllő, testhossza elérheti akár a három métert, testsúlya a 100 kilogrammot. Harapása nemcsak hatalmas fogai miatt veszélyes, hanem azért is, mert nyálában rendkívül fertőző baktériumok vannak. Legtöbbször lesből támad, vagy a préda nyakát kapja el, vagy izmos farkával veri le az áldozatot a lábáról. Először rendszerint a belső szerveket tépi ki a hasüregnél, s csak ezután kezdi szétmarcangolni a nem ritkán még élő áldozatot.
![](http://index.hu/cikkepek/0701/tech/komodo3.jpg)
A varánuszok jó futók, rövid távon az óránkénti 18 km-es sebességet is bírják, és a tengerben is otthonosan mozognak. Amikor összeállnak, és falkában kezdenek vadászni, még a vízibivaly sincs biztonságban tőlük, de az embereket sem vetik meg. 1974-ben egy svájci ornitológus, Rudolf Von Reding Biberegg báró egyedül vágott neki a bozótosnak - a varánuszok csak a szemüvegét és a fényképezőgépét hagyták meg.
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)