Orosz testek a német hullaszobrásznál

Ortodox kereszt egy tetemre tetoválva

Az orosz NTV értesülései szerint a novoszibirszki orvostudományi egyetem 56 tetemet juttatott el von Hagens heidelbergi privát intézetébe. A város lakói felháborodásuknak adtak hangot, mivel szerintük kegyeletsértő akcióról van szó, ráadásul elképzelhető, hogy valamelyik rokonuk került be von Hagens preparátumai közé.

Günther von Hagens professzor saját fejlesztésű tartósító eljárással konzerválja a holttesteket, amelyeket azután Körperwelten, azaz Testvilágok című kiállításán világkörüli turnén mutat be. A plasztinációnak nevezett eljárás lényege, hogy a bomlás előtt álló test folyadéktartalmát műanyagra cseréli le, ezáltal stabilan időtálló, szagtalan és némi utószínezéssel rendkívül élethű "szobrokat" hoz létre a testekből.

A jelenleg Berlinben állomásozó galéria több mint 200 darabból áll, egy részük tudományos jellegű metszetként, másik felük egészalakos szoborként, amelyek inkább már művészi kategóriába sorolhatók.

Lábakelt halottak

Időtálló, szagtalan szobrok

Az orosz televízió olyan fókuszos felütésekkel prezentálta az esetet, hogy "Testeket raboltak Szibériából" vagy, hogy "Honnan szerzi az alapanyagot herr Frankenstein". Von Hagens megerősítette, hogy valóban kapott egy szállítmányt Szibériából, amelyet már tovább is küldött Kínába, ahol a tartósítást végzik.

A német professzor igyekezett megnyugtatni a tévéműsorral felkavart közvéleményt, a szállítmány minden egyes darabja még életében írásban járult hozzá, hogy kipreparálva a tudományos művész galériájába kerüljön. Von Hagens szerint mintegy 3400 donor van már várólistáján, és naponta öt felajánlás érkezik.

Az orosz egyetem rektora az NTV-nek elmondta, a testek alapanyagát rabok, hajléktalanok és a kórházban felejtett idősek képezik, de minden egyes példánnyal el tudnak számolni. Dr. Hagens a televíziónak nyilatkozva bejelentette, hamarosan ismertető előadásokat fog tartani Oroszországban azoknak, akik hajlandóak lennének felajánlani elhasznált testeiket.

Von Hagens rajongói Berlinben transzparensekkel vonultak fel , miszerint "a saját test felajánlása nem bűn". Kiállítása körbeutazta Németországot, Ausztriát, Svájcot, és megfordult Japánban is, öt német városban összesen több mint kétmillió látogatót vonzott.

Mindenről a nehéz gyermekkor tehet

Günther von Hagens

Mint az egy ilyen speciális életpályánál várható, Günther von Hagens professzornak hányattatott fiatalsága volt. Az egykori keletnémet anatómus két évig ült börtönben nyugati irányba tett, ám meghiúsult szökési kísérlete miatt. Végül 1970-ben elhagyhatta a blokkot, és a University of Heidelberg színeiben kamatoztatta tudását.

Az egyetemen 1977-re fejlesztette ki rendhagyó mumifikáló eljárását, a plasztinációt. A technológia lehetővé teszi, hogy a korábbinál jóval tartósabb, könnyebben kezelhető, vizuálisan pedig soha nem látott részletességgel, a témához mérten gyomorral könnyebben viselhető tetemek álljanak a tudomány szolgálatába. Aki már látott formalinban megbarnult, konzerv öregembereket, netán még melegében a boncasztalra került testeket, annak nyilvánvaló a különbség, kábé mint a mekdonaldsz fotói és végtermékei között.

Von Hagens addig csiszolgatta a dolgot, amíg a plasztinációval a néhány éve vele turnézó élethű testeket sikerült előállítani. A tudomány mai állása szerint egy test kipreparálása három évig is elhúzódhat. Ezt Németországban és Kínában végzik.

Tudományos szórakozás

A Testvilágok kiállítás célja a prospektus szerint, hogy "megmutasas a test belsejének csodáit", és hogy látogatói képbe kerüljenek saját testükkel kapcsolatban is. Bár a professzor szerint a galéria egy része valóban bevágható a "tudományos szórakozás" kategóriájába, ő modern Leonardo da Vinciként inkább művésznek tartja magát.

"Egyetértek azokkal a véleményekkel, hogy szenzációs vagy akár szenzációhajhász a kiállítás", nyilatkozta nemrégiben, "mivel minden ritkaság szenzációsnak számít. Ezt egyáltalán nem tartom zavarónak, hiszen az emberek erre jönnek be, hogy azután a megdöbbenésük helyét átvegye a párbeszéd".