Emberi hajból készült trágyát kísérleteztek ki
Az emberi hajból naponta tonnák végzik a fodrászatok padlóján. Néhány agrártudós szerint a haj felhasználható lenne növénytrágyaként, mivel minden szükséges tápanyagot tartalmaz.
Valtcho Zeliazkov, A Mississippi állami egyetem agrártudósa tanulmányában a hajat is felvette a feleslegesen kárba veszett értékes trágyázó anyagok listájába, közölte a Discovery News. A lista olyan dolgokat tartalmaz, mint például a marhatrágya, a szennyvíziszap és a birkagyapjú. "Arra jutottunk, hogy az emberi haj elegendő tápanyagot tartalmaz a növények számára" - mondja Zeliazkov.
Az ötlet nem teljesen új, a floridai SmartGrow cég már egy ideje árusít hajból készült biotrágyát kertészeknek. Ezek szőnyegszerűen kiképzett trágyakockák, amelyet a növények alá helyeznek.
A SmartGrow állítása szerint a trágyaszőnyegek azon kívül, hogy táplálják a növényeket, megfelelő páratartalmat is biztosítanak, és megakadályozzák a gyomok elszaporodását - mindezt olyan hatásosan, hogy semmilyen más vegyszer nem szükséges a növények gondozásához.
Zeliazkov és kollégái meg akartak győződni róla, hogy az eljárás valóban működik-e. Különálló cserepekbe 48 fejes saláta magot, és 48 ürömmagot ültettek. A cserepek egyharmadába hajtrágyát helyeztek, a második harmadába szokványos műtrágyát, a maradék egyharmadnyi növény pedig semmilyen tápszert nem kapott.
A kísérlet első felében az eredmények azt mutatták, hogy a hajból készült trágyával kezelt növények jobban fejlődtek ugyan, mint a trágyát nélkülöző növények, de még mindig kevésbé, mint a hagyományosan trágyázott növények.
Ugyanolyan jó
A kísérlet második fázisában, húsz héttel később már sokkal ígéretesebb eredmények születtek. Ekkor a kutatók azt tapasztalták, a különböző módon trágyázott növények egyformán jól teljesítettek.
Zeliazkov szerint a haj tartalmaz minden olyan anyagot, amire a növényeknek szüksége van, de legalább egy hónap, amíg ezek kiválnak a hajból. Ezért sikerülhetett jobban a kísérlet második fázisa.
Az eredmények szerint tehát a haj megfelelő trágya lenne olyan lassan fejlődő növények számára, mint a bazsalikom vagy a díszsövénybokrok. A gyorsabban fejlődő növényeknek az lenne az ideális, ha az első néhány hétre kétfajta trágyából készített, félig kémiai, félig organikus vegyületet kapnának.
Más tudósok azonban kétségbe vonják a haj széleskörű felhasználhatóságát a növénytermesztésben, mivel pusztán az, hogy legalább olyan jól működik, mint a műtrágya, nem elég ok arra, hogy technológiát váltsanak.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
