A titokzatos hidrínóerőmű prototipusát Randell Mills építette meg, aki orvostanhallgató a Harvardon, de villamosmérnöki tanulmányokat is folytatott az MIT-n. Mills a Guardiannék elárulta, hogy a találmány hasznosítására alapított cége, a Blacklight Power mögött több tízmillió dollár befektetői pénz torlódott fel.
A szuperenergiaforrás különös vonása, hogy a fizika ma ismert törvényeinek ellentmondó folyamatok mennek végbe benne. Azt azonban, hogy a dolog működik, független kutatók is megerősítették. Mills közlése szerint 50 független kísérleti beszámoló és 65 tudományos cikk szerint is neki van igaza.
Mills energiaforrása egy hidrínónak nevezett különös hidrogén. A hidrogénatom kifejezetten egyszerű: magja egy proton, amely körül egy elektron köröz. A hidrínó is ilyen, annyi különbséggel, hogy az elektron pályája közelebb van az atommaghoz. A fizika mai állása szerint ez lehetetlen: a két részecske elvben egy adott távolságnál nem lehet közelebb egymáshoz. Amikor hidrogén hidrínóvá alakul, nagy mennyiségű energia termelődik.
Mills szerint az egyetlen lehetséges magyarázat, hogy a kvantummechanika 50-60 esztendős elméletei néhol hibásak. Ezen a megállapítása miatt komoly flamewarba keveredett az Európai Űrügynökség fizikusával, Andreas Rathkével, amelynek során kölcsönösen megállapították, hogy a másik kisiskolás matematikai hibákat követett el.
A helyzet ugyanakkor, hogy bizonyos szóbeszédekből arra következtetnek, hogy Mills cégének befektetői amerikai energiavállalatok. Az pedig tutira ismert, hogy a Nasa pénzelte a Blacklight kutatását, hatékonyabb rakétatechnológia reményében.
A tudományos gazdasági elemzés szerint míg a szénerőművekben 5 cent, az atomreaktorokban 6 cent egy kilowattóra energia megtermelésének költsége, addig a Mills-féle energiaforrás esetében 1,2 centbe kerül ugyanez - ráadásul a hidrínóenergia gyakorlatilag nem szennyezi a környezetet.
Az előrejelzések szerint az első hidrínómeghajtású eszköz egy négy éven belül piacra kerülő vízmelegítő lesz.