Jusztina
3 °C
16 °C

Alig olvasnak nyomtatott sajtót, és tévézés helyett is interneteznek az Index-olvasók

2007.02.16. 12:30
Néhány hete arra kértük olvasóinkat, árulják el, honnan tájékozódnak. Felmérésünkkel azt szerettük volna kideríteni, hogyan változtatta meg az internetes hírszolgáltatók megjelenése az Index-olvasók hírfogyasztási szokásait. Az eredmény ugyan csak a hosszú és unalmas kérdőíveket szívesen kitöltő, hardcore Index-olvasóra tekinthető reprezentatívnak, a több mint hat és félezer válasz mégis drámai változásokat sejtet a nagyon sokat internetezők körében.
Az internet robbanásszerű terjedése - legalábbis az Egyesült Államokban - bizonyítottan negatív hatással volt a hírlapok olvasottságára és a hírtelevíziók nézettségére, miközben a közönség egyre nagyobb arányban fordult az online hírforrásokhoz hírekért. Egy az egész USA-ra kiterjedő felmérés szerint 1995 és 1999 között az internetes hírforrások látogatottsága robbanásszerűen növekedett, miközben a helyi és országos tévéhíradók, illetve a napilapok nézettsége, illetve olvasottsága csökkent.

Magyarországon az internet tömeges elterjedése néhány évvel későbbre tehető, ennek megfelelően az online hírforrások csak az ezredforduló után tettek szert számottevő közönségméretre: 2001 - 2004 között a két leglátogatottabb magyar nyelvű hírportál, az origo.hu és az index.hu látogatottsága 453, illetve 351 százalékkal bővült, miközben az országos politikai napilapok példányszáma nagyjából ugyanebben az időszakban mintegy 10 százalékkal csökkent.

Noha a politikai napilapok példányszámának hazai csökkenése számos más okra - például a bulvárlapok és az ingyenes lapok példányszámának dinamikus növekedésére - is visszavezethető, időről-időre felmerül, hogy "az internet" fenyegetést, de minimum kihívást jelent a tradicionális hírmédiának, ezen belül is legfőképpen a napilapok és az elektronikus média hírműsorainak pozícióit fenyegeti.

Felmérésünkkel azt szerettük volna kideríteni, hogy az Index-olvasók a korábbiakat kiegészítő, vagy azokat helyettesítő hírforrásként használják-e az internetes hírforrásokat.

Kérdőívünket 6578 Index-olvasó töltötte ki 2007. január 22-én. Mintánk nem reprezentálja az ország szociodemográfiai eloszlását, válaszadóink az átlagosnál jóval iskolázottabbak: 62 százalékuknak felsőfokú, 36 százalékuknak középfokú végzettsége van; sokkal több közöttük a férfi (81 százalék) mint a nő, átlagéletkoruk 33 év, és átlagosan 7 éve interneteznek. Az internetet hírforrásként 25 százalékuk 8 évnél régebben használja, és 90 százalékuk számára az internetes hírforrások az elsődlegesek.

Az adatokból úgy tűnik, válaszadóink a netfüggők táborát erősítik: 93 százalékuk otthon, 66 százalékuk a munkahelyén (is) internetezik, oktatási intézményben 17, internet-kávézóban 5, könyvtárban 5 százalékuk használja a netet. Ráadásul nem elég, hogy több helyen, túlnyomó többségük, 92 százalékuk naponta többször internetezik. A válaszadók közel fele naponta 2-3 órát, negyede 3-6 órát, közel ötöde 6 óránál is többet tölt internetezéssel. Az intenzív internetezés részben más médiafajták fogyasztásának - az újságolvasás, a rádiózás és a televíziózás - rovására történik, ezektől a tevékenységektől veszi el az időt, és különösen így van ez a hírfogyasztás esetén.

Válaszadóink 92 százaléka otthon szélessávú (ADSL vagy kábeltévés) internethozzáféréssel rendelkezik. Betárcsázós modemet már csak 1 százalékuk használ, és ugyanennyien interneteznek mobiltelefonos hozzáférésen keresztül. A vezető hírekről először leggyakrabban az internetről értesülnek, és a magyar mellett 40 százalékuk angol, 6 százalékuk pedig német nyelvű hírforrásokat is gyakran felkeres a neten. Az orosz nyelv teljesen visszaszorult körükben, körülbelül ugyanannyian, fél százalékuk olvas gyakran orosz, mint spanyol nyelvű hírforrásokat.

Az internet legfőbb előnye a többi médiummal szemben a gyorsaság, szinte az összes válaszadó (98 százalék) legtöbbször az internetről értesül a vezető hírekről. Úgy tűnik, a webes hírfogyasztás az egyéb médiumokat háttérbe szorítja, rendkívüli hírek esetében az írott sajtó szomorúan kullog elektronikus társai mögött. Olvasóink csupán egyharmada értesül a tévéből, egynegyede a rádióból, és mindössze 8 százaléka a nyomtatott sajtóból a vezető hírekről.

Az internetes hírforrások közül túlnyomó többségük az országos hírportálokat (például az origo.hu-t és az index.hu-t) részesíti előnyben, de több mint egynegyedük gyakran felkeresi a nyomtatott lapok (például a hvg.hu) hírportáljait is. Népszerűek még a hírkeresők és a nemzetközi hírportálok is, regionális és helyi híreket azonban olvasóink kevesebb mint tíz százaléka olvas gyakran az interneten.

A hírfogyasztásra szánt idő vonatkozásában a második helyen, az internettől jócskán lemaradva a televízió szerepel: olvasóink 4,6 százaléka tölt naponta egy óránál többet, és 21 százaléka 30-60 percet televíziós hírműsorok előtt. Az Index-olvasók a belpolitikai, közéleti hírekre a legkíváncsiabbak, ezt követi a tudomány és technológia, majd a külpolitika és a nagyvilág.

Arra a kérdésre válaszolva viszont, hogy hol keresik először a különféle hírtípusokat, ez a sorrend megváltozik: a neten legtöbben a tudományos és technológiai híreket, a hírességeket és az erotikát, majd a rendkívüli eseményeket keresik először. Belpolitikai és a közéleti hírek után kutatva válaszadóink 75 százaléka a netet, 11 százaléka a televíziót, 10 százaléka a nyomtatott sajtót, 4 százaléka pedig a rádiót részesíti előnyben. A sporthírekre, bulvárhírekre, rendkívüli eseményekről szóló hírekre kíváncsi olvasó a net után a tévé távirányítójához nyúl. A nyomtatott sajtót abban az esetben választja, ha hírek utóéletére, fejleményeire, hátterére és elemzésekre, illetve helyi és regionális hírekre kíváncsi.

Foglalkozásukat tekintve válaszadóink 50 százaléka főállású alkalmazott, 18 százaléka tanuló vagy hallgató, 16 százalékuk vállalkozó vagy tulajdonos, 11 százaléka szellemi szabadfoglalkozású, és mindössze 4 százalékuk munkanélküli vagy háztartásbeli. Az internetet szinte minden szempontból többre értékelik, mint a más médiafajtákat.

Felmérésünkben csak a nyomtatott sajtó, és az is csak két szempontból előzte meg az internetet: néhány százalékkal több olvasónk tartja megbízhatóbb és alaposabb hírforrásnak, mint a netet. Mivel mintánk tagjai egy online újság olvasói, nem csoda, hogy a többi vizsgált szempontból az internet maga mögé utasította a nyomtatott sajtót, a televíziót és a rádiót egyaránt: olvasóink 91 százaléka tartja nagyon gyorsnak, 77 százaléka nagyon fontosnak, 62 százaléka nagyon hasznosnak, és 47 százaléka nagyon élvezhetőnek hírforrásként az internetet.

Hírforrásként a nyomtatott sajtót olvasóink 80 százaléka lassúnak tartja. A többi vizsgált szempont szerint a legnegatívabb összképet a televízió megítélése mutatja: olvasóink 57 százaléka nem tartja alaposnak, 42 százaléka nem tartja megbízhatónak, 23 százaléka nem tartja hasznosnak vagy élvezhetőnek a televíziós hírműsorokat.

Amikor az internet és a televízió, illetve az internet és a nyomtatott sajtó összehasonlítására kértük olvasóinkat, kiderült, kicsit többen gondolják úgy, hogy az internet és a nyomtatott sajtó kiegészíti egymást, mint amennyien az internetről és a televízióról vélekednek így. A legtöbben azonban az internetet fontosabbnak tartják a televíziónál és a nyomtatott sajtónál is, és csak a válaszadók körülbelül negyede gondolja úgy, hogy mindegy, hogy melyik médiumból kapja a híreket.

Összehasonlításul: A World Internet Project (WIP) legfrissebb elérhető, 2005-ös gyorsjelentése szerint bár a magyar internethasználók számára az internet igen jelentős információforrás, az összes magyar internetezőre reprezentatív felmérés szerint információforrásként csak a második helyen áll az internetet használók és nem használók között is vezető televízió mögött. Ugyanakkor jelentősége az internethasználók között felülmúlja a rádióét, a napi- és hetilapokét, valamint a könyvekét. A WIP kutatói szerint mindez arra utal, hogy az internethasználat következtében nem csökken jelentős mértékben a többi médium jelentősége a használók számára. A többi információforrás ugyanolyan fontos, vagy csaknem hasonló jelentőséggel bír ennek a körnek, mint a nem internethasználóknak. "Az internet tehát a legtöbb esetben nem helyettesíti ezeket médiumokat, hanem felzárkózik melléjük mint újabb lehetőség." - áll a WIP gyorsjelentésében.

Mindez igaz lehet a magyar internethasználókra általában, ám a mi felmérésünk eredménye szerint biztos nem igaz a hardcore Index-olvasók és a hír típusú tartalmak esetén: számukra az internet hírforrásként szinte minden vizsgált szempontból jelentősen felülmúlja a többi vizsgált médiumot, beleértve a televíziót is, a médiafogyasztásra szánt idő tekintetében pedig verseng azokkal: a magyar átlaghoz képest nagyon sokat internetező Index-olvasók kevesebb televíziós és rádiós hírműsort néznek illetve hallgatnak, és szinte alig olvasnak már nyomtatott sajtót.