Mégsem modern ember a hobbit?
További Tudomány cikkek
-
Kiderült, az állva végzett irodai munka semmivel sem egészségesebb, mint ha ülve dolgozunk - Horror vagy médiahack az első fejátültetés?
- És ön mennyit káromkodik a munkahelyén?
- Vulkánkitörések alakíthatták a Hold túloldalát
- Ufószkeptikusok, itt a magyarázat, miért nem találkoztunk még a földönkívüliekkel
Az utóbbi ötven év legfontosabb paleoantropológiai lelete volt a 2003-ban, Indonéziában talált emberfaj, az egy méter magas Homo floresiensis. Az apró termetű ember tizenháromezer évvel ezelőtt élt, kőeszközöket készített, és törpemamutokra vadászott. A legújabb kutatási eredmények új megvilágításba helyezik a hobbitként is emlegetett ősi leletet.
A korábbi tudományos hírek szerint 2003-ban a Jáva szigetének keleti csúcsánál található Flores-szigeti Liang Bua mészkőbarlangban egy felnőtt nő koponyáját és csontjait találta egy indonéz archeológus csoport. Az idén májusban a Science magazinban megjelent, a csontok anatómiájával foglalkozó tanulmányokban a korábbiaknak ellentmondó állítások szerepelnek: az új vizsgálatok szerint a híres hobbit feltételezhetően nem is nő, ráadásul válla jelentősen különbözik a modern embertípusoknál jellemző felépítéstől, sokkal inkább a fejletlenebb emberfajra, a Homo erectusra emlékeztet.
Mutáns?
Susan Larson, a New York-i Stony Brook egyetem anatómusa szerint mindez azt jelenti, a Homo floresiensis a korábbi elgondolásokkal ellentétben valójában nem egy új embertípus, hanem a Homo erectusnak a szigeten kifejlődő kis növésű mutációja volt.
Susan Larson a Science konferenciáján elmondta, a modern embereknél a felkarcsont legfelső vége a könyökizülethez képest 145-165 fokkal van elcsavarodva. Éppen ezért, ha egyenesen állunk, a könyökizületünk belső része enyhén előre mutat, így ha behajlítjuk karunkat, képesek vagyunk testünk előtt használni kezünket. (Nem pedig a váll meghosszabbításaként, oldalra.) Ugyanakkor a Homo floresiensis felkarcsontja csak kis mértékben csavarodik, Larson a leleten végzett vizsgálatok során csupán 110 fokos elfordulást tapasztalt.
Amikor Larson más emberi leletekkel hasonlította össze a Homo floresiensist, meglepődve tapasztalta, hogy a 155 millió évvel ezelőtt élő kenyai Homo erectus csontváz felkarcsontja ugyanúgy kis szögben csavarodik, ráadásul ez egy olyan jellemző, amit korábban nem figyeltek meg. Larson ebből arra következtetett, hogy a modern váll kialakulása kétlépcsős folyamat volt, amelynek első állomását a Homo erectus és a Homo floresiensis jelentette. Eszerint a Homo floresiensis mégsem olyan fejlett embertípus, mint azt korábban gondolták.
A Science konferenciáján eltérő kutatói álláspontok fogalmazódtak meg, Larsonnal ellentétben Robert D. Martin, a chicagói Field múzeum paleoantropológusa azt állította, a koponya alapján arra lehet következtetni, mégiscsak modern ember volt a lelet, csak épp mikrocepháliában, vagyis kisfejűségben szenvedett. Más kutatók szerint azonban a lelet alapján nem lehet modern emberi betegségre következtetni, már csak azért sem, mert csupán egyetlen mintaegyedet, és egyetlen vállcsontot találtak. "A hipotézis fenntartásához sokkal szebb lenne, ha a mintánk száma egynél nagyobb volna" - mondta a Science-nek Eric Delson, a Lehman College kutatója.
Tolkieni hobbit?
Larson kollégája, William Jungers a lelet medence- és végtagcsontjait vizsgálva további újdonságokra bukkant. Összehasonlította a Liang Bua mészkőbarlangban talált, a faj más egyedeihez tartozó maradványcsontokkal, és annak alapján az eredetileg nőként azonosított lelet sokkal nagyobb, vagyis inkább férfi.
A Homo floresiensisszel foglalkozó kutatók szerint a további vizsgálatok után újabb és újabb meglepetésekre lehet számítani. Jungers szerint ugyanis a Homo floresiensisnek hatalmas lába volt, vagyis J.R.R. Tolkien fiktív hobbitszereplői egészen közel álltak a valósághoz.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
