A hobbitok Indonéziában éltek
További Tudomány cikkek
Ebu, a Homo floresiensis patkányt és denevért főzött
A női csontvázat hivatalosan LB1-nek nevezték el, de mint minden lelet, ez is azonnal kapott becenevet: Ebuként emlegetik a kutatók. Ebut máris a Homo nemzetség új emberfajaként jellemzik, a sziget neve után Homo floresiensisként. A leletek vizsgálata során kiderült, hogy a faj egyedei körülbelül egy méter magasak voltak, és az agyuk nem volt nagyobb, mint egy grépfrút.
A barlangban a csontvázak mellett ugyanabból a korból származó kőeszközöket találtak, továbbá állati maradványokat is: patkány-, denevér-, és halleleteket, amelyek arról tanúskodnak, hogy a Homo floresiensis a barlangban lakott és főzött is.
Kis fejjel is lehet intelligens
Az LB1 felfedezése alapján feltételezhető, hogy a mai, modern embertípusig, a Homo sapiens sapiensig nem egy egyszerű, egyenes vonalú evolúciós út vezetett. Ezek szerint a korai emberfajok sokkal több felé ágaztak el, mint ahogy azt eddig gondolták. Ráadásul ezek közül bizonyos fajok - az evolúció nagyságrendjében mérve - egészen a közelmúltig léteztek, mint a Homo floresiensis is. A felfedezés továbbá azt is bizonyítja, hogy a kisméretű aggyal rendelkező intelligens emberfajok is kifejlődtek az őstörténet során.
Az eddigi régészeti kutatások eredményei szerint a Homo sapiens ötvenötezer évvel ezelőttől harmincöt évvel ezelőttig élt a Flores szigeten, ami azt jelenti, hogy a Homo floresiensis-szel több tízezer évig éltek egymás mellett.
Azt hitték kisgyerek
Az indonéz archeológus csoport a Liang Bua barlang oldalában már húsz éve végez ásatásokat, Ebu ennek ellenére eleinte félrevezette őket. "Azt gondoltuk, hogy egy kisgyereké volt a koponya, amit találtunk, de később kiderült, hogy tévedtünk. Hetekkel később, amikor megvizsgáltuk a fogakat, és kopottnak találtuk őket, illetve amikor láttuk, hogy az összes őrlőfog a helyén van, bebizonyosodott, hogy Ebu több mint húsz éves volt, amikor meghalt " - mondta Thomas Sutikna, az indonéz Archeológiai Központ igazgatója, aki a helyszínen tartózkodott, amikor 2003 szeptemberében kiásták a csontvázat. Később a röntgenvizsgálatok is megerősítették, hogy az LB1 felnőtt nő volt.
Kilencvennégyezer évvel ezelőttől tizenháromezer évvel ezelőttig élt
A tömegspektométer, amely a csontváz életkorának meghatározására képes, tizennyolcezer évesnek mondta az LB1-et. A többi maradvány között ennél sokkal fiatalabb, tizenháromezer éves lelet is volt, a legöregebbek pedig hetvennyolcezer, illetve kilencvennégyezer évvel ezelőttről származnak.
Ez annyit jelent, hogy a Homo floresiensis ezek szerint túlélte az utolsó Neandervölgyi egyedeket, amelyek huszonnyolcezer évvel ezelőtt tűntek el Európából és nyugat-Ázsiából.