Három napig haldoklásról és halálról beszélnek

„A halál a közvélemény számára még mindig tabukérdés, a társadalom nagy része számára teljesen ismeretlen a hospice-palliatív ellátás fogalma. A hospice szemlélet a halált nem tabuként kezeli, az élet természetes részének tekinti. Ennek megfelelően a terápia célja, hogy az élet legutolsó szakasza is méltóságban, szeretetteljes környezetben és fájdalmak nélkül teljen” – mondta a kongresszus sajtótájékoztatóján dr. Hegedűs Katalin, a Magyar Hospice-Palliatív Egyesület vezetője, a kongresszus főszervezője.

Szeretetteljes halál

A hospice gondozás a betegek életminőségének javítására fókuszál (testi és lelki szenvedéseik enyhítésére, fizikai és szellemi aktivitásuk támogatására), valamint a hozzátartozók támogatására a betegség és a gyász terheinek viselésében. A palliatív kifejezés csillapítást jelent. „A gondozásban 10-20 fős csoportok vesznek részt, a belgyógyász, onkológus, aneszteziológus orvosok mellett nővérek, gyógytornászok, pszichológusok, lelkészek, szociális munkások, dietetikusok és képzett önkéntes segítők dolgoznak. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a leggyakoribb halálozási ok, a daganatos betegek esetében támogatja az ellátást, betegenként 50 napot finanszíroz, ami kétszer ismételhető” – mondta dr. Hegedűs Katalin.

Magyarországon 1991-ben indult az első hospice, ma már ötvenöt, a betegek számára teljesen ingyenes szolgálat működik. Ezek egy része önálló intézményként, egy részük kórházi részlegként üzemel, de a palliatív ellátást a beteg otthonában vagy ambuláns formában is végezhetik. A gondozás minden formájában közös elem, hogy a beteg saját személyes tárgyai, akár bútorai között, hozzátartozóival lehet élete utolsó időszakában is.

Évente 15 millió új rákos beteg

A világszerte ötvenezer tagot számláló Európai Palliatív Szövetség (EAPC) budapesti kongresszusán jelmondatában (Connecting Diversity – A sokféleség összekapcsolása) az az igény fogalmazódott meg a szakemberekben, hogy az emberséges elmúlást minél több ember számára, világszerte biztosítsa. „A világban évente 15 millió új rákos megbetegedést regisztrálnak, 42 millióan élnek AIDS-betegen, és összesen 56 millióan halnak meg. Hatvan százalékuk hasznosíthatná a palliatív ellátást. A világ 234 országa közül ugyan 115-ben van már hospice-palliatív szolgálat, de ezek közül csak 35-ben nevezhetjük fejlettnek, 78 országban, főként Afrikában pedig egyáltalán nincs ilyen ellátás” – mondta David Clark, a szövetség tudományos bizottsági tagja.

A háromnapos eseményt Sólyom László köztársasági elnök nyitotta meg. A tudományos programban a legfontosabb – és Magyarországon igen rossz helyzetben lévő – modern fájdalomcsillapítás témája mellett alternatív ellátási formákról is szó esett. Például kollektív művészeti technikákkal hogyan támogatható a testvérüket rák miatt elvesztő gyerekek gyásza, hogyan segítheti egy kutya a beteg utolsó napjait vagy miként dobja fel a kemoterápiától megváltozott testű és emiatt a boltokat kerülő nők kedvét a varrás-terápia.

Kevés a tudás

Dr. Hegedűs Katalin szerint Magyarországon az ellátást kevesen ismerik, ez gyakran annak is köszönhető, hogy az orvosok tudása nem elegendő: „Sok a nagyon jó szakember, ugyanakkor sokan alulképzettek a fájdalomcsillapítás területén és az orvosok nagy része nem tekinti feladatának a védstádiumú beteg ellátását. Az orvosképzésben az összes tnóra 0,5 százalékában esik szó a hospice-palliatív ellátásról.”

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!