Melegbomba kapta a vicces Nobel-díjat

Az Annals of Improbable Research című harvardi tudományos humorlap 1991 óta osztja ki az Ig Nobel-díjakat, nagyjából a stockholmi Nobel-bejelentésekkel egy időben. Az elismerést komolynak szánt haszontalan kutatási eredmények kapják (a díj neve az angol "ignoble", azaz "alantas származású" szóra utal). Az elismerés mottója sokáig az volt, hogy a nyertes felfedezéseket "nem lehet vagy nem kellene reprodukálni", de idén a jóval szelídebb "ami az embert először megnevetteti, majd elgondolkodtatja" szerepelt a meghívókon. A díjátadó ceremóniát hagyományosan a Harvard Egyetemen tartották, a díjat (amely idén egy tojásra hajoló kopasz csirkét ábrázolt) valódi Nobel-díjasok adták át kollégáiknak. Az elismeréssel nem jár pénz, csak egy oklevél és természetesen a dicsőség.

Bogárbomba, szájszagbomba

Az első béke-Ig Nobelt még büszkeségünk, Teller Ede kapta (úgy általában az egész életművéért), idén az amerikai légierő ohiói Wright Laboratóriumának tudósait érte a megtiszteltetés. A kutatók szó szerint értették a "szeretkezz, ne háborúzz" szlogent, és olyan bombát kezdtek tervezni, amely "az ellenséges katonákat ellenállhatatlanná teszi egymás számára". A komoly kémiai fegyver 1994-es, ma már nem titkosított terve erős afrodiziákumok bevetését javasolja, az elképzelés szerint a bomba homoerotikus orgiává változtatná az ellenséges védelmet. A dokumentum egyébként eljátszik az agresszív bogarakat az ellenséghez vonzó bomba és az erős szájszagot adó bomba ötletével is. Az Ig Nobel-díjátadás szervezőinek nagy fájdalma volt, hogy nem tudták lenyomozni, kik követték el a kutatást, így a melegbomba ötletgazdái nem voltak jelen a ceremónián.

Az orvosi Ig Nobelt két brit, Brain Witcombe és Dan Meyer, a Nemzetközi Kardnyelőszövetség elnöke kapta, amiért előremutató tanulmányt készítettek a kardnyelés mellékhatásairól. A British Medical Journalban megjelent, tudományos igényű cikk Meyer adatgyűjtésére alapozva megmutatta, hogy minél több kardot nyel egy ember, annál nagyobb a sérülés esélye. A kutatás arra is kitért, hogy a kardnyelőknek nem ajánlatos begyulladt torokkal dolgozniuk. "Nagy megtiszteltetetés, hogy Ig Nobelt kaptam, még most sem tudom elhinni" – lelkendezett Meyer a BBC-nek.

A zabálás lélektana

Fizika kategóriában egy amerikai-chilei tudóscsoportot díjaztak: a kutatók a lepedők ráncolódásának tudományos leírásával szolgálták az emberiség javát. A biológiai Ig Nobelt a holland Johanna van Bronswijk, az Eindhoveni Műszaki Egyetem munkatársa kapta. A tudósnő fáradságos munkával és egy porszívó segítségével népszámlálást készített az átlagos holland ágymatracban megbújó atkákról, rovarokról, pókokról, gombákról, baktériumokról és spórákról.

A kémiai Ig Nobelt a japán Jamamoto Maju vihette haza, amiért kimutatta, hogyan lehet vaníliaaromát szintetizálni tehéntrágyából. Közgazdaságtan kategóriában szintén távol-keleti tudós nyert: a tajvani Hszie Kuo-Cseng olyan eszközt szabadalmaztatott, amely bankrabláskor hálót dob a rablókra.

Idén élelmezési Ig Nobelt is osztottak: ezt a New York-i Cornell Egyetem kutatója, Brian Wansink vihette haza. A tudós az emberi étvágy határait vizsgálta egy kísérletben, amelyben egy gyakorlatilag feneketlen levesestálból etetett önkénteseket. Wansink a tálban levő levest egy rejtett csövön keresztül pótolta, és arra a megrázó következtetésre jutott, hogy a kifogyhatatlan tálból kanalazók 70 százalékkal többet esznek, mint a hagyományos módon levesező kontrollcsoport.

Kanos hörcsög nem aluszik

Az irodalmi díjat az ausztrál Glenda Browne érdemelte ki a "the" szócska, vagyis a határozott névelő angol megfelelőjének kutatásáért. A tanulmány nagy része azzal foglalkozott, hogy a szó miként zavarja össze azokat az embereket, akik éppen ábécérendbe akarnak rendezni valamit. Nyelvészet terén a Barcelonai Egyetem kutatói értek el áttörést, amikor igazolták, hogy a patkányok képtelenek különbséget tenni a visszafelé beszélt holland és a visszafelé beszélt japán nyelv között.

Végül a repüléstechnikai Ig Nobelnek az argentin Quilmes-i Nemzeti Egyetem tudósai örülhettek, amiért felfedezték, hogy potencianövelő szerek csökkentik a biológiai óra hosszabb repülés okozta időeltolódását, vagyis a jetlaget. Diego Golombek, Patricia Agostino, és Santiago Plano hörcsögökön kísérletezve jutottak arra, hogy ha kelet felé utazunk, egy Viagra segít úrrá lenni a jetlag miatti alvászavarunkon.

Idén nem volt repülőzés

A díjazottak eredetileg kivétel nélkül komoly tudományos lapokban publikálták felfedezéseiket, de közülük évről évre egyre többen veszik át az anti-Nobelt, és egyre többen tudják poénra venni az elismerést. A tavalyi rekordot (a tíz díjazottból nyolc ment el az átadóra) idén nem tudták megdönteni: a melegbomba kiötlői mellett a tajvani feltaláló sem volt jelen, mert a szervezők egyszerűen nem találták meg őt, így nem tudtak meghívót küldeni neki. A nyertes nyelvészek pedig nem tudtak elmenni a díjátadóra, videoüzenetben köszönték meg az elismerést.

A gálán hagyomány volt, hogy papírrepülőket dobálnak a színpadra, de ez idén biztonsági okok miatt elmaradt. A papírrepülőket egyébként minden évben a 2005-ös fizikai Nobel-díj egyik nyertese, Roy Glauber takarította fel Ig Nobeles kollégái után.