India Hold-szonda felbocsátását tervezi

India szondát küld a Holdra

Hold körüli pályán keringő űrszonda felbocsátását tervezi az indiai űrkutatási hivatal néhány éven belül, írja az India Today. Az űrhivatal már most rendelkezik a szonda felbocsátásához szükséges technológiával, amellyel eddig hat műholdat állítottak geostacionárius pályára. Jelenlegi legnagyobb teljesítményű rakétájuk, a Polar Satellite Launch Vehicle (PSLV), a Sarkvidék felett keringő műholdak felbocsátásához használt rakéta 1000 kilométer magasságú pályára képes felvinni egy Maruti autó méretű műholdat. Idén pedig megkezdik annak a rakétának a tesztelését, amellyel akár 36 ezer kilométeres magasságú körpályára állíthatók a műholdak.

A Hold azonban nem többezer kilométernyire, hanem 384 ezer kilométerre van a Földtől, így a jelenlegi technológiák ugyancsak tökéletesítésre szorulnak. A PSLV továbbfejlesztésén dolgozó csapat szerint a Hold-szondát szállító rakéta ötnapos út után éri el célját. Ezzel szemben a műholdak felbocsátásánál használt PSLV tizenegy perc után válik le egytonnás rakományáról. A rakomány tömegének 350 kilóra csökkentésével lehetővé válik a rakéta sebességének óránként 28,800 kilométer fölé emelése, amivel a szondát szállító PSLV kitörhet a Föld vonzásából. A valódi kihívás azonban az űrjármű több napig tartó navigálásában, és a szonda későbbi nyomonkövetésében rejlik.

A projektnek számos ellenzője akad, akik szerint Indiának további távközlési műholdak gyártására és fellövésére kéne fordítani az űrszondára költendő összeget. Ráadásul a korábbi amerikai és nemzetközi küldetések során a Hold felszínének több mint 97 százalékát feltérképezték. Az Egyesült Államok három évvel az Apollo 11 1969-es történelmi landolása után beszüntette a Hold-küldetéseket, a szovjetek pedig 1976-ban tettek ugyanígy. Addigra közel 382 kilogramm holdkőzetet hoztak a Földre a különböző Apollo- és Luna-küldetések, bőséges kutatási anyagot szolgáltatva a tudósoknak.

Az utóbbi időben megnőtt az érdeklődés a Hold iránt

A Hold iránt csak az utóbbi időben nőtt meg ismét az érdeklődés, miután 1998-ban a Lunar Prospector szonda jégre bukkant néhány holdkráter mélyén. Elképzelhető, hogy a jövőben nemcsak emberi települések létesülnek a Holdon, hanem a külső bolygókra induló űrutak bázisállomásaként is szolgálhat majd az égitest. A két éve felfedezett víz rendkívüli értékkel bír a Földön kívül: jelenleg az űrhajósok által használt víz egyetlen literének űrbe juttatása 22 ezer dollárba (hatmillió forintba) kerül. Az amerikaiak mellett más űrhatalmak is nyomulnak az ügyben: az európai űrkutatási ügynökség nemrégiben bejelentette, hogy komolyabb küldetést tervez a Holdra indítani.

Az űrszonda felbocsátásával nemcsak a Holdról szerezhetnének újabb információkat a tudósok, Indiának is megnőne a presztízse az űrkutatásban. A projekt során kifejlesztett berendezéseket pedig más tudományokban és az iparban is hasznosítani lehetne. Az űrhivatal által megbízott kutatócsoportnak hat hónapja van a 2005-re tervezett Hold-küldetés részletes megvalósíthatósági tanulmányának kidolgozására, melynek sorsáról az indiai kormány hoz majd döntést.