Fejünk mozgatása felelős az egyensúlyért
További Tudomány cikkek
-
Használható fegyver-e a kínai Halálcsillag? - Megőrülhetett a Balti-tenger magányos delfinje?
- Vészhelyzeti csúcstalálkozót hívtak össze a kutatók, katasztrofális tengerszint-emelkedésre figyelmeztetnek
- Kiderült, az állva végzett irodai munka semmivel sem egészségesebb, mint ha ülve dolgozunk
- Horror vagy médiahack az első fejátültetés?
Egy kutatás szerint agyunk a fej mozgásából gyűjti a járáshoz és az egyensúlyozáshoz szükséges információt. A felfedezés megkönnyítheti a koordinációs zavarokban szenvedők kezelését, és bizonyítékul szolgálhat arra is, hogy a testünk mozgásának pontos érzékelésére szolgáló képesség jelentős állomása volt az ember két lábra emelkedésének.
Richard Fitzpatrick és munkatárai az ausztrál új-dél-walesi egyetemen önkéntesek fülkagylója alá elhelyezett elektródákkal kísérleteznek, melyek képesek távirányítással stimulálni a félkörös ívjáratokkal összeköttetésben álló idegeket. Ezek a belső fülben található, folyadékkal teli járatok érzékelik a fej forgatásából származó mozgást, és részét képezik a test egyensúlyáért felelős vesztibuláris rendszernek, írja a NewScientist.
Önkéntes vakok
A kísérletben a kutatók idegi stimulációval irányítottak bekötött szemű önkénteseket a sidneyi Botanikus Kert útjain, úgy, hogy azok nem mentek neki egyetlen akadálynak sem. A készülék érdekessége, hogy a tulajdonképpeni irányítás helyett az ember egyensúlyérzetét befolyásolja, ami azt jelenti, hogy agyunk ugyanarról a helyről, a félkörös ívjáratokból nyeri a két önálló funkcióval kapcsolatos információkat.
"A kísérlet eredménye rámutat a belső fülből származó információk alapvető fontosságára, melyeket hajlamosak vagyunk természetesnek venni, mivel teljesen tudatalattiak, ellentétben mondjuk a látással" - fogalmazott Mayank Dutia, az Edinburgh Egyetem szakértője, aki az idegrendszernek a mozgásban betöltött szerepéről folytat kutatásokat.
Két szálon is észlel
A kísérletet az önkéntesek fele lehajtott fejjel, a többi felemelt állal végezte, feladatuk az volt, hogy közelítsenek meg egy előttük elhelyezkedő célpontot, miközben a kutatók elektródák segítségével azt az érzetet keltették bennük, hogy nem egyenes vonalon haladnak, hanem jobbra vagy balra, mire a kísérlet résztvevői az ellenkező irányba fordultak, hogy korrigálják az irányt.
Az egyenes fejtartású alanyok egyensúlyérzetére azonban hibásan hatott a stimuláció, ami azt mutatja, hogy agyunk két szálon is észleli a félkörös ívjáratokból érkező információt - a vertikális fejmozgás az egyensúlyt, a horizontális pedig a navigációt befolyásolja. Korábban úgy gondolták, hogy az agy számítja ki az egyenes járáshoz szükséges egyensúlyt a test tömegközéppontjának a gravitációs erővel való egyeztetéséből, de a kutatás eredménye arra utal, hogy valójában a fej forgása a felelős ezért.
Az elsőszámú vádlott
Őskori leletek elemzéséből kiderül, hogy az ember két lábra emelkedésével a félkörös ívjáratok nagyobbá váltak. A kutatócsoport szerint a járás fejlődése tette szükségessé a mozgás kifinomultabb érzékelését. Fitzpatrick úgy véli, a kísérlet során használt készülék alkalmas lehet sérült egyensúlyi rendszerű emberek kezelésére, hiszen főként ez tehető felelőssé a mozgáskoordinációs zavarokért.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
